Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Kalapácslakk szimfónia – 47 Labs Treasure és Midnight Blue

Kalapácslakk szimfónia – 47 Labs Treasure és Midnight Blue
Kalapácslakk, te csodás

Azt hittem Sead viccel, amikor az egyik levelében azt írta, hogy tucatnyi új 47 Labs szerkezetet mutatnak be a holland kiállításon. Ez nagyjából a termékpaletta megduplázása, ami azért egy nagyjából egyszemélyes vállalkozástól nem kis feladat, még ha Junji Kimura szorgalmas fickónak is tűnik.

Pedig de. Egyrészt végigért a Midnight Blue sorozat, másrészt elkészült a csináld magad lánc is, a Treasure modellek. Kezdjük a kékekkel. Ugye volt a tuner meg az előfok az USB-s D/A-val, fejhallgató kimenettel. Na mindehhez érkezett egy komplett erősítő, meg egy végfok, ami ugyan még nincs, és a világ második legviccesebb  kinézetű CD játszója. Sead leírása szerint, innen származik a képek egy része is, igen jó,persze mit mondana az európai forgalmazó, mást meg nem ismerek, aki hallotta volna, de majd egyszer.

Na de nem is ezért írom ezt a bejegyzést, hanem a Treasure cuccok miatt. Az első képeken egy plexi tetejű, de amúgy igen randa fekete dobozba szerelt készülékhalmaz volt, otthon építgetőknek még elmegy megjelenéssel. Na de ez a múlté, a jelent ezek a kalapácslakk festésű kis piramisok jelentik azokkal az utánozhatatlanul amatőr tekerőgombokkal, amiről az alkotó azt mondja, hogy az antik csöves erősítők formavilága előtt tiszteleg. Ebből is látszik, hogy másképp szocializálódtunk. Ifjú korom jó néhány hónapját nagyon hasonló elektronikák előtt töltöttem. Persze a kinézetre gondolok, de ez sem igaz, azok a szovjet rádiók pont annyira voltak emberbarátian kezelhetők, mint rondák. Junji Treasure cuccai viszont, kár hogy elég lejáratott ez a szó, igazi posztmodern dolgok. Idéznek, viccesen a múltból, miközben rettentő erős a jelenidejűségük. Nézzük meg például ezt a CD játszót.

 

Shigarakin innen és túl

Nézzük meg szemből és hátulról is:

Ó, azok a csámpás zsanérok!
Félmeztelen igazság, avagy a kacér LCD balladája

Hát nem rettentő? Hát nem csodálatos? Ráadásul a tartalom tökéletes harmóniában van a külsővel. A CD futómű egy elöl töltős TEAC egység, ami kinézhetne akár ílyen szépen bedobozolva is, hogy nem merem iderakni a képet, mert a kedves olvasó elolvadna a gyönyörűségtől, csak óvatosan linkelem. De Junji persze átalakította, egy felültöltős mechanikát csinált belőle. A többi már kevésbé sokkoló. Philips TDA1534 DAC, mert igen, ez egy komplett CD játszó, nem csak futómű, beépített tápegység, távirányító, amiről ugyan még nem láttam képet, de nem is merem elképzelni.

Persze aki nem maga akar forrasztgatni, vagy elretten ezektől a kalapácslakk felületektől, az megkaphatja nagyjából ugyan ezt szép kékbe csomagolva, felturbózva, jobban kihegyezve a Midnight Blue sorozatban.

Ide a rozsdás bökőt, hogy ez a CD játszó alapjaiban megegyezik

Nem tiszta kispolgáriság, komformizmus, megalkuvás? Nem, persze hogy nem, azért az nem megszokott, hogy kicsi mélykék kockákból rakjon ki valaki egy komplett hifi láncot, de a Shigarakik után ezek olyan kockák, mintha lakótelepi lakások lennének.

Na és akkor jöjjön az a termék, aminek a fotója az első a bejegyzésbe, ide most csak a hátulját tudom betenni.

Íme a passzív előfok, hangerőszabályozóval és bemenetválasztóval és ajándékként még egy USB-s digitális-analóg átalakító. Ennek a kis extrának köszönhetően szerintem ez a világ egyetlen nem erősítő erősítője, ami mégis erőst és ezért áram is kell neki. Mondom, a forma és a tartalom teljes harmóniája. kedves olvasóm most röhöghet magában, hogy micsoda ócskaságok ezek a Treasure dolgok, én meg jól kifigurázom őket, de ez nem így van. Persze én is mosolygok, de nekem tényleg tetszenek. Nem kéne a spanyol inkvizíció elé cibálni, hogy ezeket a Junji féle szerkezeteket elnézegessem otthon, már csak azért sem mert mindig is szerettem volna magam pákászkodni építeni, de eddig sose jött össze a dolog. A Klonedo is egy Audio Note Kit1-nek indult, csak túlnőtte magát. A kevés számú eddig megjelent leírás szerint a 47 Labs Treasure kitek gondos munkák, profi mechanikai előkészítéssel, gondosan csomagolva, érthető építési útmutatóval és nem is túl bonyolultak, csak a megszokottnál sokkal vékonyabb kábelek teszik próbára az építők türelmét.

Elnézegetném ezt az asztalt itthon is

Na és ekkor e végére egy termék, amin semmi különleges nem látszik. Ez a 47 Labs saját hangdoboza, a Lens, egy pöttöm kis egyutas, szélessávú jószág. A híradásokból úgy tűnik, ennek is megjelent a második változata, ami kiköpött úgy náz ki, mint az előd, csak éppen Al-Ni-Co mágnes terében végzi a tekercs fáradtságos, de sokak szerint igencsak eredményes munkáját.

Ez a Lens már Alnico mágnesekkel zenél a Midnight Blue lánc végén

 




%d blogger ezt szereti: