Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Légmunka – Vass Andrási György légcsapágyas lemezjátszója

Légmunka – Vass Andrási György légcsapágyas lemezjátszója

A végzet néha nagyon furcsa helyről érkezik. Gyuri bácsit például a Hifi Exclusive nevű újság képében érte el. Csontos István hagyatékából származott ez a rövid életű német sajtótermék, amibe egyszer unalmában belelapozott. És a középső oldalakon, ott, ahol a Playboy-ban a kihajtogatós csaj van, mi nézett vele farkasszemet? A világ legjobb lemezjátszója: a Forsell Air Reference. Az a lemezpörgető, amelyiknek több levegő kell, mint egy menetelő tubásnak az umcacca fújásához a tűzoltózenekarban. A szerkezet, ami minden porcikájában a finommechanika tüneményes megdicsőülése, és aminek összeállítását a helyszínre érkező kiképzett Forsellista végzi el – órák alatt.

e1034217

Gyuri bácsi ennél egy kicsit tovább bíbelődött vele, igaz, ő nem vett egyet, hanem épített. Amikor egy jó éve, kurta félmondatban odavetve említette, hogy csinál egy Forsell Air Reference lemezjátszót, pontosabban nem is olyat, rögtön kicsit jobbat, egy cseppet sem kételkedtem, hogy megteszi. Mindenki más szájából szemérmetlen kérkedésnek tűnt volna ez a kijelentés, de Gyuri bácsi… hát ő más.

e1034214

Aztán amikor időm engedte, hogy beugorjak hozzá Miskolc-Tapolcára, egyre újabb és újabb alkatrészekkel fogadott. És szerszámokkal, amikkel el lehetett készíteni a részegységeket. Először még csak egy apró esztergapad dolgozott a kis műhelyében, de rövidesen munkába állt egy második is. Mutatott egy hengert, aminek mikronra pontosan kell kisebbnek lennie, mint a fészek, ahova majd kerül. Közben tized- meg századmilliméteres furatok is kerülnek rá, ott kell ugyanis a levegőnek kiáramolva majd csapágyként működnie.

e1034178

Pontosabban ma már működik is. Közben egy olasz fürdőszobakészlet is csodálatos metamorfózison esett át. Egyik része, egy szépen csillogó alumíniumcső ma már csúszópályaként szolgál a légcsapágyas karnak. A WC-kefe szára kicsit kevésbé nemes, de igen hasznos funkciót lát el – a kart segít a lemezre engedni és onnan felemelni. Mindezt ráadásul a lemezjátszó bal elején sorakozó, durván funkcionalista piros-zöld gombsor segítségével. Ez a részlet az, ami miatt úgy gondolom, a szocialista realizmus talán mégis hordozott némi értéket magában.

e1034149

Miután Gyuri bácsi mindig hűvös nagyszobájában a levegő hőmérséklete a mérsékelt égövi ember számára már hosszabb távon is elviselhetőre emelkedik, a lemezjátszót üzemben tartó pumpa is magára talál. Ilyenkor elég egy kicsit megforgatni az alul üveg, felül plexi tányért, és az boldog pörgésbe kezd. Nem hallani, hogy az apró furatokon áramló levegő végezné a dolgát, és csapágyként viselkedne, de elég leállítani a kompresszort, és máris mozdíthatatlanná válik.

e1034155

A kar sima futásához is kell a levegő. Gyuri bácsi készségesen veszi elő a paksamétát, amiben összeszedett mindenféle anyagot a légcsapágyazású karokról. A lemezjátszón egy Air Tangent ihlette darab siklik fel-alá elegáns tempóban. Persze az eltérések jelentősek. Gyuri bácsinál a karcső karbonból készült. Máshol van az ellensúly. A legtöbb alkatrész rézből készült. Nem kézzel, hanem gombokkal lehet előre-hátra mozgatni a kart a tányér felett. Ahogy a fényképeket készítettem róla, állandóan az járt fejemben, hogy egy igazi, használható steampunk klasszikust látok magam előtt, még ha a gőz itt csak egyszerű sűrített levegő is. Gyuri bácsi persze nem állt itt meg. Készített egy másik karcsövet is, könnyebb hangszedőkhöz, és már azon is töri a fejét, hogy épít egy másik, komplett légcsapágyas kart, amit az Eminent Technology gyártmánya ihlet. Az nem pazarolja ennyire a levegőt, csak ott siklik rajta, ahol kell – hangzik a magyarázat.

e1034166

A lemezjátszó legzseniálisabb részlete mégsem a kar, hanem a motor, pontosabban a pontos fordulatszám vezérlése. Persze ez a részegység is egy formás rézházban kap helyet. A motor egy csodásan kevéssé rezonáló, igen nyugodt futású darab, és majd egy magnószalag segítségével fogja meghajtani a tányért. Ez nem ismeretlen megoldás a lemezjátszók világában, de Gyuri bácsi úgy gondolta, kár lenne egyszerű transzmissziós szíjjá degradálni ha már a gyárban felvitték rá a mágnesezhető réteget, azt is ki kéne használni. Így beépített egy magnófejet is a motor közelébe.

e1034122

Ez szép folyamatosan egy állandó frekvenciájú jelet olvas vissza a lemezjátszószíjról. Amennyiben ez magasabb vagy alacsonyabb a referenciánál, az azt jelenti, hogy a fordulatszám nem pontosan 33.1/3 vagy 45. Ilyenkor a fifikás elektronika, amelyet a magnófejről kiolvasott jel hoz működésbe, kicsit lassítja vagy gyorsítja a motort. Gyuri bácsi számára nem volt megoldhatatlan probléma, hogy kitalálja és megépítse ezt az egyedülálló szabályozást, arra is figyelve, hogy ne egy idegesen rángatózó szervorendszert hozzon össze, hanem egy finoman működő felügyeletet.

e1034125

Gyuri bácsi lemezjátszója még nincs is kész, mégis legenda. Aki nála jár, meg akarja venni. Persze nem eladó, de Gyuri bácsi gondos ember. Aki akar egy ugyanilyet építeni maga, annak átadja a dokumentációt. Persze ha valaki el is készíti magának a második-harmadik példányt, az már nem lesz az igazi. Hiányozni fognak róla azok az eltéveszthetetlen kézírással felkerült szövegek, az innen-onnani alkatrészekkel, egyszer-majd-valamire-jó-lesz státuszú dolgokkal épp tökéletessé tett részletek, a takarékosságában is végtelenül gondos megoldások. Én pedig most szomorkodom. Egyrészt mert sosem lesz majd az enyém ez a lemezjátszó, másrészt mert van még vagy száz remek fotóm a készülékről, de mindet nem tudom ide biggyeszteni. A végére még azért jön egy, és ha elkészül a nagy mű, és minden réz meg plexi fényesre csiszolva fog tündökölni, bizony összehozunk egy fotózást egy jó kis műteremben, nem a kockás takaró háttér előtt, mert megérdemli. Gyuri bácsi és a Légmunkája is.

e1034120



3 thoughts on “Légmunka – Vass Andrási György légcsapágyas lemezjátszója”


%d blogger ezt szereti: