Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Alávalók II.

Alávalók II.

Hosszú-hosszú éveken át a hifiláncom legfontosabb eleme a Voyd lemezjátszóm volt. Csodálatosan háklis egy szerkezet. Beállítani felér egy logisztikai katasztrófával. Egy alul lukas, de nagyon vízszintbe állított asztalkán kell a három felfüggesztéssel beállítani a tányért, amely alá már felbűvészkedtük a mindhárom motoron átvetett szíjat. Rémdráma. Mondjuk megéri pöcsölni vele. Mert utána rettentően jól szól.
Meg erősen attól függően jól, hogy min áll. István sokat, főleg Budapest High-End Show-kat látott példánya például rézkúpokon volt. Úgy kapcsolódott az állványhoz a lemezjátszó futómű. Mint kiderült, ez nem volt túl jó ötlet, idővel elvetemedett a ház, és benne a felfüggesztett fémlap. Én ilyesmire nem vetemedtem. A Voydom élete első éveit a Sound Org állványon töltötte, de aztán átköltözött Max Townshend légpárnás szerkezetére.

Townshend Seismic Sinc

Ez a fa-fém-gumicső alkotmány zseniális. Van benne némi habbal töltött alumíniumcső, jó vastag falapok, két pár bicaj- vagy motorkerékpár-tömlő. Ezeket felfújva boldogan hintázott az állvány tetején a Voyd, amikor véletlenül túlzottan oldalba böktem, alatta az EAR előfokkal és az AN CD játszóval. Lépészaj? Üvöltő basszusok? Alacsony siklópályára tévedt iráni Boieng 747-es teherszállító? Mindtől megvédte a készülékeket. Persze igazán vízszintbe hozni komoly türelemjáték, egy vehemensebb takarítás után lehetett elölről kezdeni a beállítást. Viszont megbízhatóan védett, és nagyon kellemesen zenélnek rajta a testesebb hifikészülékek.

 

Aztán egyszer megérkezett a Merlin Audióba a Daruma. Ez két fémpogácsaszerűség között egy golyó. Ezen a rézszínű gurigálmányon minden irányba el tud mozdulni egy kicsit a rátett szerkezet. Rendesen beállítani, úgy, hogy a fémkorongok ne érjenek össze, így megakadályozva a gurigajátékot, nem is olyan egyszerű, de megoldható feladat. A kis Daruma, pontosabban a Daruma3 -II persze japán, az elemes erősítőiről híres Final Laboratory terméke. Van egy nagyobb tesója is, amelyik nagyobb súly alatt tud gurigálni. Merthogy ez a kis sárga semmiség nem szereti, ha túlterhelik.

Final Daruma3-II

Akkor lelassul a ráhelyezett hifiszerkezet hangja, unalmassá, bántóvá válik. Viszont a Daruma legjobb formájában szinte lebontja a falakat, eltünteti a kötöttségeket, a zenekarban a hegedűket jobbra cseréli, a gitárosokba még egy kis ihletet csempész. Igazán frenetikus. Viszont van saját hangja. Minden egy kicsit eufórikusan, darumásan szól a segítségével. Egyes rendszereknek igazi életmentő eszköz, másoknak csak nyűg. Én hosszú ideig nem tudtam elképzelni nélküle a zenehallgatást, de ma a dobozaikban várnak, hogy újra bevetésre kerüljenek, ha a sors úgy hozza.

Final Laboratory Daruma

Aztán járt nálam Yamamoto mágneses lebegtető szerkezete. Két egzotikus fából faragott korong között egy rúd, benne egy erős mágnes; a ráhelyezett szerkezetet így lebegteti. A vízszintezés a hifi berendezések kínosan keszekuszán kitalált súlypontjai miatt nem egyszerű, de megéri vele bíbelődni.

Yamamoto magnetic float

Olyan, mint egy turbó Daruma. Nagyon meg tudja nyitni a készülékek hangját, eltüntet torzításokat, fura kolorizációkat, viszont helyette másokat tud behozni. Én nagyon boldogan levitáltattam vele a CD-játszóm, de amikor vissza kellett adnom a tulajdonosának, nem sírtam utána. Hiszen annyi más alávaló van még, ami felfedezésre, kifülelésre vár.

Yamamoto mágneses készülélkalátét



10 thoughts on “Alávalók II.”


%d blogger ezt szereti: