Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Fahang – Yamamoto HA 02 fejhallgató erősítő, CA 04 előerősítő és A 08S végfok

Fahang – Yamamoto HA 02 fejhallgató erősítő, CA 04 előerősítő és A 08S végfok

Szerintem látványra hifizünk. Csak van, aki be meri vallani. A Zu Druidok meglepő hangszóró-fa arányai, monolitszerű magasságához társított bő arasznyi mélysége azonnal felhorgasztotta bennem a kíváncsiságot. A 47 Labok pöttöm minimalizmusa is rögtön a szívemhez nőtt. Aztán ott van az Audio Innovations 300-asom NDK sci-fi filmből szalasztott esetlen bumfordisága. Szerintem az eredeti Ongaku sem lett volna ikon, ha nem néz ki oly furcsán, nem emelkedne ott a bemeneti rész a két 211-es gigatrióda előtt. Na és meg tudok veszni az ARC-k lapított billenőkapcsolóiért, finoman kattanó hangerőszabályzójáért. Persze azért nem csak szemre hifizek ám. A Voyd lemezjátszó, azzal a furcsa kettős domborulattal a fa káván, hát, elsőre nagyon idegennek tűnt, komolyan, mint egy szökevény egy neobarokk ülőgarnitúrából.

Ha benyomjuk, világít
Ha benyomjuk, világít

Aztán ezek a Yamamoto dolgok. Szerelem első látásra. A mester fejhallgató-erősítője jött el hozzám elsőként. Ki a fene tud neki ellenállni? Például a feleségem, aki szerint roppant bénák a két kis elektroncső felett átívelő réz rudacskák, de szerencsére ezeket egy laza mozdulattal el lehet távolítani. Na de az a fantasztikus színű és textúrájú fa, amiből a doboza készült, azok a kicsit pipaszár lábak! A tetején egy imádnivaló süllyesztett ide-odakapcsoló, a hátán meg a Yamamoto-féle RCA- és hangfalcsatlakozók. Merthogy az általam próbált fejhallgató-erősítő, a HA 02 egy kicsit nagyképű, és bevállalja, hogy akár egy hangszórót is meg tud hajtani. Aha, háromtized wattal.

Igazi kisipari igényesség
Igazi kisipari igényesség

Ugyan mit lehet ennyi erővel csinálni? Huszti Zsolt szerint azért valamit igen, zenelelket látni, de nem az igazi. Persze kipróbáltam a Zuimmal, és hát szól is, még a szobahangerő sem hibádzik, de érezni, hogy erősen felkeményedik már ilyenkor a hang, kellemetlen színezetet kap, nem strapáltam tovább így. A fejhallgatómmal amúgy is sokkal jobb barátságba kerültek. Mintha egymáshoz faragták volna őket. MacMini bekapcsol, Yamamoto fejhallgató-erősítő beizzít, Audio Technika fejre tesz, és onnantól kezdve történhet szinte bármi, csak onnan veszem észre az idő múlását, hogy a kölcsön katalán vizslánk bökdösi a könyököm, hogy vakargassam már a hátsóját, mert túl van a vacsorán, és most ez kell neki, mert legutóbb délben kényeztettem ilyenformán. Szóval ez a HA 02 egy igen barátságos produktum. Bár nincs benne semmi extra. Persze hogy lecsavaroztam az alját. Korrekt kondenzátorok, szép fa lapokra ültetett forrfülek, de sehol semmi extra. Illetve azok a trafók, na azok gyönyörűek.

A trafók gyönyörűek
A trafók gyönyörűek

És az elektroncső-választás, az mellbevágó. Western Electric WE408A. Ki hallott már erről a szerkezetről? Jó, a Western Electric mérnökei 1913 és 1988 között 785 különböző elektroncsövet terveztek, de ez nem éppen a leghíresebb darab. Shigeki Yamamoto úr mindenesetre nagy mestere az egészen különleges fajtájú és formájú elektroncsövek használatának. Nézzük csak meg ezt az A08-as végfokot. Az a két apró, gomba formájú kisjelű cső a 717A.

Miért pont ez?
Miért pont ez?

Na de most honnan? Mármint nem az a kérdés, hogy milyen raktárban lehet ilyet találni, hanem miért pont ezt? Égen-földön nem találni kapcsolást erre a csőre. Persze egy kreatív elmének ez mit sem számít. A teljesítménycsövek már sokkal elterjedtebbek, 45-ösök. Elterjedtebbek? Szóval néhány fanatikus használ ezzel épített erősítőket. A rajongóik imádják, szerintük sokkal finomabb a hangja, mint az oly népszerű 300B-nek. Viszont egy aprócska hibája akad: sokkal kisebb teljesítményt lehet vele elérni. A Yamamoto A 08S például négy wattnyi kimenőteljesítmény leadására képes. Összesen. Vagyis oldalanként kettő-kettő. Ugyan kinek elég ez? – csapnak most dühösen az asztalra, de nekem szerencsére igen. A Zum viccesen nagy érzékenységével éppen párosítható ehhez a gyönyörű végfokhoz. Ami rengeteg meglepetést okozott, amíg nálam volt. Először is dögnehéz. Majdnem 15 kiló, pedig annyira filigránnak, már-már törékenynek tűnik. Hát nem az. A másik meglepetés a csőkészlete volt. A 717A-kat már elmeséltem. Egyenirányító csőnek, gondoltam, itt is az oly népszerű 5U4G-t kell majd fehér kesztyűs kézzel, hogy nehogy ráégjen az ujjlenyomatom, a csőfoglalatba nyomnom.

717A
717A

Hát nem. Ez is ritkaság, 80-as. A két teljesítménycső is okozott meglepetést. Nem egyformák. Mármint mind a kettő 45-ös, csak éppen jól láthatóan más sorozatban, talán még más évben is készültek. Mindenesetre gyönyörűséges régi Sylvania mind a kettő, és az erősítő elejére szerelt műszer szerint nagyon egyformák. Gondolom, Yamamoto mester egy kisebb szekrény csövet mér végig, és a szerinte leginkább egyformákat építi be párosával szerkezeteibe. És tényleg. A fedlap bal oldalába szerelt műszer szerint tökegyformák. Jó, ez azért nem annyira pontos mérés, mintha egy csőteszterrel elektronról elektronra minden paraméterét belőttem volna, de nagyon megnyugtató dolog. Kitt-katt, és már le is ellenőriztük a csövek állapotát és a két csatorna egyformaságát.

Vegyespáros
Vegyespáros

Ezt az erősítőt, magamat is meglepve, nem szedtem szét. Aki kíváncsi rá, itt megnézheti a belsejét. Nagyon szép, a szó legnemesebb értelmében vett kisipari munka. Ráadásul nem csak a végfok ilyen szemet gyönyörködtető belsejű, hanem a CA-03-as előfok is. Na ez pont nem volt nálam, de a CA-04 igen. És ezt sem szedtem szét. Inkább gyorsan besuszteroltam mindkettőt az állványomba, bedugtam a kábeleket, és hallgatózni kezdtem.

Műszer a lelki béke megőrzéséhez
Műszer a lelki béke megőrzéséhez

Csak cserélgettem és cserélgettem a lemezeket a CD-játszómon,és közben gondolkodtam. Elsőként azon a kérdésen, hogy ugyan mikor járódik már be ez az erősítő. Merthogy még csak alig pár tucat órát mentek a csövei, és így időnként jó nagyot fordult a hangzó tér. A második, hogy ugyan mit is jelent az a csöves hangzás. Merthogy az Audio Innovations AI 300-as erősítőm az aztán csodálatos teret kerekít minden zenének, repesnek benne a boldogságtól a zenészek, euforikus örömmel nyomják Bartók Zenéjét meg az ABBÁ-t. Mindegy, milyen zenét rakok fel, minden szórakoztat.

45
45

A Yamamoto összeállítás nem. Nincs állandó hú-de-jól-érzemmagam hangulat. Nincs mindenki-boldogan-zenél érzés. Viszont van dráma. Na nem azért, mert 2 watt kevés lenne, így is az előfok hangerőszabályzójának az alsó állásaiban hallgattam a rendszert. Hanem mert ez a japán erősítő olyan, mint egy remek színész. Ha drámai művet ad elő, akkor bizony  összeszorul a gyomrunk. Ha kedélyes jazztrió játszik, akkor alig álljuk meg, hogy mi magunk is közbe ne tapsoljunk a szólóknál. Ha viszont rockzenét játszik, az olyan, mint amikor az általános iskolai énekórán a tanárnő feltette a Lord lemezét, de látszott rajta, hogy nincs kedvére ez modern zajongás, inkább az öklét mutogatva szolmizáltatott volna minket a Kodály-módszer dogmatikája szerint.

A kevés watt ködében...
A kevés watt ködében…

A harmadik kérdés az volt, hogy mikor lesz erre nekem pénzem. Merthogy ez a Yamamoto összeállítás bizony nagyon jó. Úgy tud engem a zenei történésre fókuszálni, mint csak nagyon kevés más erősítő. Egy hosszú hétvége után már tudtam, hogy az Audio Innovations olyan, mint kiskamaszként egyedül elmenni egy Vasarely kiállításra, ahol könnyed örömmel lehet befogadni minden egyes képet. A Yamamoto szett pedig olyan, mint a Rothko teremben állni a Tate Modernben, és rácsodálkozni, hogy milyen kevés eszközzel mekkora hatást lehet kelteni. Viszont inkább az A-011-es Yamamotot venném. Mert abban 2A3-as csövek vannak. Ezt nevezik földhözragadtságnak?

Yamamoto hang
Yamamoto hang



%d blogger ezt szereti: