Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Okos húzás – Meze 99 Neo

Okos húzás – Meze 99 Neo

Egy fejhallgató Romániából. Nem, nem egy nagy márka oda kihelyezett olcsódolgozós üzeméből, hanem egy rendes román cégtől, ami 2009-ben indult. Az alapító Antonio Meze úgy gondolta, kéne csinálnia egy olyan fejhallgatót, ami hasonló érzéseket kelt benne, mint egy Fender Stratocaster. Csinált is, ez lett a szép és elegáns, fa oldallapú Meze 99 Classic.  Amerre járt, mindenhol sikert aratott. És most itt a Neo, ami kicsit olcsóbb, fa helyett műanyag az oldallapja, de ugyan olyan elegáns jószág.

Meze 99 Neo. Román fejhallgató. Talán a magától elemeire hulló Dacia volt, ami sokakban kételyeket ébresztett az arrafelé készülő dolgokban. De ez már a múlt idő, mert jött a Renault, és ma már a Dacia méltán az egyik legnépszerűbb autó az útjainkon. A Mezének nem tudom, ki segített, kellett-e nekik segítség egyáltalán, de nagyon profi minden, amit tőlük láttam. Például a honlapjuk, letölthető, jó minőségű termékfotókkal. Az egyszeri sajtómunkás, blogger, már ettől felvidul, micsoda könnyebbség ez neki. Aztán a termék doboza. Strapapíró karton, ami elegánsan nyílik oldalra, és egy kis mágnes tartja zárt állapotban, ha kell. Odabenn egy kemény műanyag hordozó tok, benne a fejhallgató. Elegáns, filigrán darab és szép kidolgozású. Egy kis táskában a mikrofonos kábel, Jack átalakító, egy kettős jack dugó és kész. Mást nem is várnék hozzá, ez így pont elég.

Ez a drágább Meze 99 Classic és kiegészítői. Az olcsóbb 99 Neohoz csak a mikrofonos kábel jár.

 

Román fejhallgató. Futottam én már bele igazi hifi nagyvadba a Solulines Kubrick képében az egykor volt szocialista táborból, lehet, hogy ez is az lesz? Előhalászom a fiókom mélyéről a Motorola telefonom, ez az éjjel ágyban zenét hallgatós hordozható eszközöm. Halljuk. Hm. Mintha robbanós cukorkákkal szórták volna meg a hangképet, hol ez, hol meg az a frekvencia emelkedik ki a többi közül, hogy aztán belesimuljon az egészbe, és egy újabb kerüljön az előtérbe. Nincs mese, be kell jártani a 99 Neót. Két napig a DJ Google Play Music gondjai bízom a Mezét, mielőtt újra próbát teszik vele.

Fel a fejre. Könnyű, jól illeszkedik, könnyen beáll a fejpánt a megfelelő hosszra. A puha bőr párna jól zárja ki a zajokat és tartja benn a zenét. Kényelemre gyorsan megadom neki a majdnemötöst. A hang, na az érdekesebb dolog. Hogy jó jegyet érdemel a Meze 99 Neo, az az első hangok után kiderült, de mégis sokat elmélkedtem, hogy hányast írnák az ellenőrzőjébe, ha lenne.

Az első, ami feltűnik, az a mély tartomány. Egy zárt fejhallgatótól elvárható, hogy a basszus hangokkal is jól bánjon, de a Meze ezen a téren egészen különleges produkcióval szolgál. Ennyire artikulált, jól követhető mélyeket én még csak a sokkal-sokkal drágább zárt fejhallgatóktól hallottam. Sokan mondanák rá, hogy ez egy mélytúlsúlyos fejes, de szerintem nincs igazuk. A mély tartomány nem tolakszik durván az ember arcába, nem fedi el a közepeket, magasakat, nem telepszik rá súlyosan a zenére. Viszont szinte látni a basszusgitár húrjait, a bőgőt pengető kezet, az orgona mély sípjaiba préselt levegőt. Ez nekem bejön, de fura mód, mintha  mély tartomány kicsit kétoldalasan, jobbról meg balról szólna, nem előlem, a zenekar irányából, megzavarva így az általános térhatást. Legalábbis mobil eszközökön, a Motorola telefonon meg mindenféle Nexusokon ezt tapasztaltam, függetlenül a lejátszó programtól. Még CD-ról az orosz csöves Uzsiboxot bevetve is maradt némi basszus kétoldalasság, de ahogy a lemezjátszó lett a forrás, az alapvetően szélesebb frekvenciaátvitelével és nagyobb felbontásával, mindez megszűnt.

Jött helyette más. Kiderült,hogy azok az igazán mély hangok már nem férnek be a 99 Neo két párnája közé inkább csak a felharmónikusaik szólaltak meg, na és azt a sokféle színt és árnyalatot sem tudja maradéktalanul visszaadni, amire egy jó, a digitálisnál nagyobb felbontású forrás képes. Na de hé, ez egy középkategóriás fejhallgató, aminél nagyságrendekkel több pénzért vett jószágok sem képesek erre. A többi viszont részemről rendben volt. Egy szolíd, de stabil hangzó teret épített körém a Meze, amit, ha akartam jól kianalizáltam, ha akartam, csak elmerültem benne. Semmi bántót nem hallottam és egy ez fejhallgatótól nagy szó. Este nyolckor bebújtam vele az ágyba egy kis zenét hallgatni és éjfélkor úgy gondoltam, hogy na jó, bírnám még, de most legyen elég ennyi.

Hiányérzet? Nem sok. Kicsit kimért úriember a Meze 99 Neo, nem lehet vele annyira nagyon lelkesedni egy-egy zénéért, de nem dob be minket a koncert első sorába, nem késztet feltétlen léggitározásra és ritmustoporzékolásra. Vajon ehhez már a Meze 99 Classic kell? Rövidesen kiderül.

 

 

 




%d blogger ezt szereti: