Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Címke: µ-dimension

Dobozolás – u-Dimension DIY hangdoboz

Dobozolás – u-Dimension DIY hangdoboz

Néha vannak megvilágosodáshoz közeli pillanatai az embernek. Vagy egy hete hirtelen az villant át az agyamon, hogy a hifistát a mezei zenét hallgatni szeretőtől az különbözteti meg igazán, hogy imádja szivatni magát. Persze ahogy a Zen történetekben oly gyakran olvashatjuk, ehhez is kellett valamilyen löket, […]

Mások okossága – így szereljünk autóhifit

Mások okossága – így szereljünk autóhifit

A generátorzaj elkerülése, a jó földelés megtalálása az autóhifi-beszerelések alfája és omegája, és nem is annyira egyszerű feladat. Most két szakember ad tanácsot, hogy NE csináljuk kalamajkát.

A tökéletesség útján IV – autóhifivel versenyezni

A tökéletesség útján IV – autóhifivel versenyezni

Szóval Pécs. A Camry és én a műhely sarkában és éppen feladatmegszabó megbeszélésen vagyunk jelen. Tudom, az autóhifivel kicsit is komolyabban foglakozók életében ez kínosan gyönyörűséges pillanat, amikor el lehet mondani, miket szeretnénk, ugye neonfényben fürdő polírozott metrikus csavarfejeket a biztosítéktáblán, aranyfüsttel bevont csavarhúzót a szerszámkészletbe, mert az megy az erősítő feliratához, meg hasonló, nagyon megálmodott, nagyon kigondolt butaságokat.

Hát én is sírba vittem Szécsi Tomit a beszerelés előtti megbeszélésen, de másképp. Na és akkor hogy legyen az erősítő? Mindegy. A lényeg, hogy ne mozogjon, szellőzzön, és a kábeleket el lehessen takarni jól. Na de ide tegyük oldalra.? Mondom mindegy, csak ne legyen pontlevonás az EMMA szabályok szerint. Akkor megdöntsük. Mindegy, csak ki lehessen venni tőle a pótkereket.

Méretpróba
Méretpróba

Szóval nem volt egyszerű menet. Viszont az ilyenkor szokásos lelki tusakodásokon már túl voltam. Tudtam, hogy muszáj szétvágni a gyári ajtókat, és a helyükre ajtópanelt csináltatnom, mert ezek nélkül sehogysem fognak szólni a µ-Dimension mélyközepek. Tudtam, hogy rendes zaj- és rezgéscsillapítás kell, méghozzá a lehető legjobb anyagból, szóval bőven vittem le Dynamat Extreme-t is. Rögtön az elején bele kell tenni, nem utólag valahogy pótolni. A kábeleknél se nagyon volt kompromisszum, Mogami interkonnekt és hangszóró, nehogy már újradrótozás miatt kelljen szétkapni ismét a kocsit.

Mogami, előírásszerűen rögzítve
Mogami, előírásszerűen rögzítve

Szóval levittem mindent, a Pioneer 88-as fejet, a gm Audio előfokom és a hozzá tuningolt µ-Dimension Pro-X erősítőm, a µ-Dimension Junior mélyközepet a jobbik magassal, csillapítóanyagot, drótokat meg a kívánságot, hogy minden nézzen ki úgy, mintha gyári beszerelés lenne. Ha kész, akkor meg majd jövök érte, legközelebb talán két hét múlva, de inkább három.

Hát csecse egy beszerelést kaptam. Az új fejegység a gyári alá került, besüllyesztve. Egy eredeti Toyota takarópanellel teljesen el lehet tüntetni szem elől. A 88-as még kicsit kilógott innen króm színével, a 88II már teljesen besimult. Ahogy a mélyközép hangszórók is. Többen megdicsérték a Toyotát, hogy milyen jó kis gyári hangszóróhelyeket terveztek. Egy frászt. Az ajtópanel türelmes és körülményes asztalosmunka eredménye, szerencsére sikerült megtalálni a pont ide illő bőrt és a kárpitost, aki a nem egyszerű formát pár apró hibától eltekintve jól be tudta borítani. Az utastérben az egyetlen igazán feltűnő nyoma a hifiautóvá alakításnak az a két szépen esztergályozott alumínium nemtudommilyen forma, amiben a magas hangszórók néznek rám az A-oszlop közepéről. Egyszerűen muszáj volt oda kerülniük, mert ott szóltak jól.

Esztergámányok a magasakhoz
Esztergálmányok a magasakhoz

A csomagtartó sokkal látványosabbra sikerült. Disztingvált fehér fényű ledek világítják meg a végerősítőn trónoló előfokot, aminek a négy hengere – ami négy kondenzátort takar – ihlette meg a két alu oszlopot. Ezeknek semmi funkciójuk sincs, egyszerű díszítő motívumok, ugye keretes kompozíció meg a tömeg ellensúlyozás, a fókuszpont kiemelése és hasonlók. Az összes kábel a hátsó ülés alól bukkan fel, és avatatlan szemlélő nem lát belőlük semmit, mert az erősítőknek a túlfelébe csatlakoznak, de a hozzáférés sem nehézkes, csak előre kell hajtani a hátsó ülést. A forma és funkció remek egysége. Ja igen, és azért vannak annyira hátul, mert így csomagokat is lehet szállítani a csomagtartóban és még a pótkereket is előlehet venni a két erősítőtől.

Fényjáték
Fényjáték

Szóval elkészült a nagy mű, elmentem értem, megcsodáltam, kifizettem, majd irány a Pécs-Budapest útvonal, addig állítgassuk csak be a rendszert. Hát egy csak használati utasításból ismert, nem éppen egyszerű menüjű fejegységen négy hangszóró jelszintjét, vágási frekvenciáját, a vágás meredekségét, az időkésleltetést, valamint az ekvalizációt beállítani, valamint az egyre lebukó nap fényében a Camryt egyben hazaterelni nem egyszerű feladat. Mondjuk, nem is sikerült, hol ez a részlet jött össze, hol az, de a boldogan-hátradőlök-és-többé-már-csak-ZZ Top-ot-hallgatok-a-kies-Duna-parton érzés nem jött össze.

Zaj és rezgéscsillapítás az ajtóban
Zaj- és rezgéscsillapítás az ajtóban

De el sem buktam. Játszogattam a beállításokkal, majd elmentem Gyuri barátomhoz, aki teljesen átállította, olyanra, amit ő akkor éppen nagyon kedvelt, de nem teljesen sikerült. Kicsit hümmögött, hogy hát itt neki minden nagyon ismerős, ilyen van az ő kocsijában is, vagy árulja, netán ő építette, de az egész akkor is olyan earosan szól. Hát ennél nagyobb dicséretet! Tehát elsőre sikerült egy olyan autóhifirendszert összeszednem és beépíttetnem, aminek van stílusa és karaktere! Mit kívánhat ennél jobbat az ember?

Persze indultam autóhifiversenyen is. Ugye évekig én zsűriztem, most engem kellett. Bátran állíthatom, hogy az egyik legfelkészületlenebb induló voltam. Ugyan a rendszeremről mindent tudtam, ellentétben sok beszereltetővel, de egy fia dokumentáció nem volt nálam, ami ilyenkor nagyon sok pontot ér, ráadásul alaposan rászóltam a bírókra: a szokottnál jobban ellenőrizzék a beszerelési hibákat, hogy mindet ki tudjam javítani. A hangzásbíráknak pedig szinte tollba mondtam, hogy mi nem jó, és hogy keressenek még, mert az én fülem most már egy kicsit elfáradt, mert reggel cseréltem fejegységet, ami folyamatosan járódik, és változik a hangja, és tudom hogy ez mekkora ökörség, de én akkor is ki akartam próbálni az új Pioneert. Szóval így lettem egyszer harmadik, meg egyszer negyedik, ha jól emlékszem. Nyertem egy kupát, és kaptam egy megjegyzést, hogy még sose láttak olyan versenyzőt, aki ilyen hozzáállással venne részt a csatározásban. Na de egy kupánál többet ér, hogy összeállt a rendszer.

Ajtópanel
Ajtópanel

Merthogy eljött ez a pillanat is. Ami azért meglepő tanulságokkal is járt. Az első az volt, hogy az iPod-vezérlés és -lejátszás, bármilyen kényelmes is, nem ér fel a CD-hallgatással. Hiába sorakoznak a kis fehér műanyag házban lapuló merevlemezen veszteségmentes Apple-formátumban meg tömörítésmentes állapotban a zenék, a hangulatból, a környezet megmutatásából, a lendületből és a hosszan hallgathatóságból veszítenek az így tárolt muzsikák. Másodszor: rádiózni jó. Nem csak zenét lehet hallgatni, hanem beszélős műsorokat is. Ismét kedvet kaptam a rádiójátékokhoz, a jó kis dokumentumműsorokhoz, néha-néha egy kis vitatkozós adáshoz. Harmadszor az ekvalizálás és időkésleltetés, vagyis egy jó DSP használata nem a zene elleni bűntett, de az is lehet. A jó beállítás egyáltalán nem triviális feladat, időnként muszáj megnyomni a reset gombot, vagyis mindent nullázni, és előről kezdeni, mert az ember könnyen becsapja saját magát, a lehetőségek tárháza ugyanis igen nagy. Igen-igen művi hangzást is elő tudunk állítani, többfélét, hifista fülének oly könnyen emészthetőt is, de minden zenén működő, többé-kevésbé realistát csak sok türelemmel.

Mintha gyári beszerelés lenne
Mintha gyári beszerelés lenne
A tökéletesség útján III – Így készül a csúcs autóhifi

A tökéletesség útján III – Így készül a csúcs autóhifi

Becsavaroztam a rettenetes hangú bejárató dobozomba, ellenőriztem, hogy a hangszóróvezetékek nem érnek egymáshoz, így nem csinálok rövidzárlatot, megnyomtam a CD- játszómon a play gombot, és elindultam a zenehallgató szék felé. A második lépésnél megtorpantam, és az a rettentően hülye dolog jutott az eszembe, hogy valamit […]

A tökéletesség útján II – Így készül a csúcs autóhifi

A tökéletesség útján II – Így készül a csúcs autóhifi

Hosszasan locsogok arról, hogy választottam erősítőt az autóhifimhez. Van benne szó a Fantasztikus Chronicról, a valamiért fura MacAudioról és sokféle μ-Dimensionról.


%d blogger ezt szereti: