Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Címke: hangdoboz

Made in Hungary – TMP Triton erősítő és Kolibri hangdoboz

Made in Hungary – TMP Triton erősítő és Kolibri hangdoboz

Gerillamarketing lenne? A semmiből egyszer csak feltűnik egy hangdobozépítő egy internetes fórumon, aki azt mondja, hogy évtizedes tapasztalatai vannak ezen a téren, mért és fülelt sok száz dobozt, tervezett is vagy egy tucatot a kanadai Totem Acousticnak, de aztán úgy hozta a sors, hogy annak […]

Kőleves – StandArt Jubilee

Kőleves – StandArt Jubilee

  Annyira egyszerűen indult. Egyszer volt, hol nem volt, volt a StandArt nevű, ügyes, okos mindenevő állódoboz. Szerették a hifisták, szerette a sajtó. Mérve is jó volt, hallgatva is jó volt, nem is került nagyon sokba. Aztán változtak az idők, ma már a hangszórókat gyártó […]

Dobozolás – u-Dimension DIY hangdoboz

Dobozolás – u-Dimension DIY hangdoboz

Néha vannak megvilágosodáshoz közeli pillanatai az embernek. Vagy egy hete hirtelen az villant át az agyamon, hogy a hifistát a mezei zenét hallgatni szeretőtől az különbözteti meg igazán, hogy imádja szivatni magát. Persze ahogy a Zen történetekben oly gyakran olvashatjuk, ehhez is kellett valamilyen löket, ami jelen esetünkben 45 kilónyi frissen fényezett fa volt, amit a szerszámos polc és a mosógép melletti lehetetlenül kicsi résen manővereztem át éppen.

Igen, megint valami buherálás következik, de ezúttal van rá mentségem. Ez a történet olyan régi, hogy a vlág egyik legerősebb mozgatóereje viszi előre – a nosztalgia. Ezer évvel ezelőtt én ugye összefutottam az u-Dimension Jr. hangszórókkal, itt egy rövid esetleírás róla,  a lényeg az, hogy szerintem egy természeti tünemény a 16 és 13 centis mélyközép hangszórója, és amióta ismerem, azóta szeretnék egy rendes otthoni dobozt belőle. Igazán nem is tudom, miért nincs? Amikor úgymond felfedeztem, jó alaposan tele is kiabáltam velük az ismeretségi körömet, és szerencsére olyanok, akik értenek hozzá, neki is láttak a fejlesztésnek, kis sorozat készült is belőle. Itt egy képgaléria csodás fejlesztési fázisokkal, celeb státuszú érdeklődővel és kriminálisan drága kábelekkel. A részletek a képaláírásokban:

 

A legegyszerűbb lenne, ha felkutatnék egy ilyet, hazahoznám, azt csókolom, de hát én hifista vagyok, lásd fenn. Szóval időnként, évente egyszer-kétszer mondogattam Gyuri barátomnak, aki körül forgott ennek az u-Dimension őrületnek a műszaki része, hogy kéne nekem egy doboz, de ő mindig nyugtatgatott, hogy még ne, mert még nincs hozzá jó keresztváltó, aztán hogy van már hozzá jó váltó, de megtekeri inkább vastagabb drótból a tekercsét, aztán hogy várjak még, készül jobb doboz, aztán már nem is tudom mi volt. Ja igen, azt mondta, hogy ne akarjak már Juniort, mert jó az, de a nagy tesója azért sokkal-sokkal. Mondjuk erről voltak elképzeléseim, autóban tényleg hűdehűha hangjuk volt, de hát nem ez volt a szerelmem.

Aztán egyszer csak elhangzott a kulcsmondat, jó egy évtizeddel az első hűha után: Van hozzá egy kész dobozom, vidd el, mert csak útban van a pincében. Hát lehet ennek a szép kérésnek ellenállni? Igazából lehetne. Van egy hangszóró, ami pillanatok alatt levett a lábamról, mindent megmozgattam, hogy jól bedobozolódjon, még Miskolcra is lecipeltem Vass Andrási Gyuri bácsihoz az egyik fázisban, hogy kiderüljön, hogy szól a leendő Kloendómmal, ahol is csak hümmögtünk meg mümmögtünk, hogy ez azért jobb mint az ott rezidens AN, aztán most meg valami egész máshoz való faalkotmányt hozok el? Jó, nem egész más, csak a nagytesóhoz valót, de sose hallottam otthon szólni, a doboz is kicsit más, a magas egész más, keresztváltó nincs is hozzá, mi lesz ebből? Tényleg, de egészen komolyan tétováztam vagy négy másodpercet, de aztán csak ennyit mondtam: jó, viszem. Szerinted le lehet fényezni valami olyanra, mint a Zu-m volt?

Valami Mazda piros
Valami Mazda piros

Le lehetett. A Druidom ugyan valamilyen Chrysler árnyalatot kapott annó, ez pedig egészen nagyon kicsit csillogós Mazda pirosas-bordós, majdnem Soul Red. És nagyon, pokolian nehéz. A Glastonburym sem volt kispályás versenyző, ahhoz képest a Zu Druid egy filigrán hifi produktum, a Heed doboz meg csöppség. Az u-Dimension doboz viszont tömény DIY őrület. Nagyon vastag fal, őrült súly, és drága hangszórókészlet. Drága, mert az u-Dimension Pro XM6 vagy 250 euró újonan, a Proaudio Aria TW 32 magasak meg majdnem 200.

 

Most az kell, hogy elmúljon a fényezés büdössége, aztán lehet is becsavarozni a hangszórókat a dobozba. Pontosabban a mélyközepet be, a magasat meg egy keressük meg a legjobb helyét ideiglenes kis dobozba, de már az is készül. A kábelezéssel nem lesz gond, van itthon ismert titkos tipp drótom, meg csak magamnak megtartott titkos tippem is, valamelyik csak jó lesz. Keresztváltó, na az még csak a tervekben. Van nekem ugyanis egy u-Dimension autóhifis erősítőm, amiben van egy aktív keresztváltó. A gm Audio méltán híres, csöves aktív elektronikájának a prototípusa, csak IC-ből. Első körben nagyon jó lesz, csak valami táp kéne az autós végfokhoz, de elvileg már az is csak egy karnyújtásnyira van. Szerencsére. Mert ez nem egyszerű történet, amíg otthon ugye a falból jön a 230 volt, az autóban nagy nehezen elvezetve 12-13. Abból pedig csak úgy lehet kiszedni a wattokat, ha az Amperekre gyúrunk. Szóval muszáj egy combos, ipari táp. Ami vagy 25 kiló. Már várom, mi fog eszembe jutni, ha a helyére emelem…

Mennyi az annyi, avagy decibelek a porondon

Mennyi az annyi, avagy decibelek a porondon

Nem tudom, ki találta ki, miszerint egy csöves watt ér annyit mint, mint egy tranzisztoros, ha meg triódás SE wattot rakjuk a mérleg egyik serpenyőjébe, akkor vagy négy tranzisztorosnyit kell a túloldalra dobni, hogy egálban legyenek. Persze nem mérve, hanem fülre. Marhaság, hiszen a watt […]

Más állapot -Zsolt Audió Mikulás Party képekben

Más állapot -Zsolt Audió Mikulás Party képekben

A falak maradtak. Azt hiszem. Mármint a külsők. Talán. Más nem nagyon. A Zsolt Audió, a Heed gyár bemutató és elárusító részlege ugyanis teljesen megújult. A plafon sötét bézs, alatta egy barna sáv, a fal nagy része pedig a legvilágosabb árnyalat a három közül. Új […]

15. AV Trend & Hi-Fi Show – képekben

15. AV Trend & Hi-Fi Show – képekben

Szerintem még sose volt Magyarországon olyan hifi kiállítás, ahol két NAD 5120 Rút Kiskacsa is lett volna, az egyik ráadásul egy Akai-Videoton torony tetején… Amúgy milyen volt? Azt hiszem én már túl öreg és szarkasztikus vagyok ahhoz hogy egy ilyen eseményen valamiért igazán lelkesedni tudjak. Vagy csak régen nem mutattak semmi lelkesíteni valót? Az átlagszínvonal magas volt, az tuti. Az, hogy az egyes szobákban az ottjártamkor valami éppen kicsit jobban vagy rosszabbul szólt, az természetes. Ki tudná nálam jobban, hogy a kiállítások gonosz szelleme ilyen. Azért örültem, mert az Audio Technika nem csak fejhallgatókat hozott el, hanem büszkén demózta egy kétkarú lemezjátszóval az MC és az MM hangszedők közötti difit. Volt jó kávé. Lemezek több helyen. Kilátás, de pazar. Az AN bemutatta megint, hogy az árlista aljáról válogatva is tudja, amit tud. A Human Audio, hogy bármikor zavarba tud hozni a teljes láncuk hangja. A TAD, hogy a nagy szoba semmire sem biztosíték. Meg ilyenek.

De igazán úgy éreztem, hogy mindenki biztonsági játékot játszik. Talán ettől lehett, hogy a NAD lemezjátszóval kezddő olcsó-egyszerű lánc nem volt messzebb, csak egy-két lépésnyire a show legdágább, Martin Loganekben végződő láncától. Persze, ha a nüanszokat nézzük, akkor nem, de ha ha az akkor és éppen ott élvezeti faktort…

 

 

 

 

Karmacsere – Anthony Gallo Reference 3

Karmacsere – Anthony Gallo Reference 3

Ha van fancsali nézésben világrekord, akkor a közelében voltunk. Ha van hangzás, ami a hifi tökéletes paródiáját nyújtja, akkor megtaláltuk. Egymástól teljesen független szólamok és frekvenciasávok vájták egymásba a könyöküket, és próbálták a többit a háttérbe szorítani, és így betölteni a szobát alig-alig összefüggő hangfoszlányokkal. […]

Zu Modern – avagy a zeneszekrény visszatér

Zu Modern – avagy a zeneszekrény visszatér

Nagyobb összegben, akár tíz forintban is mernék rá fogadni, hogy a zeneszekrények visszatérnek a hifibe. De mi az a zeneszekrény? Egy szép bútordarab, amibe be van építve a komplett hifi rendszer.   Az az igazság, hogy az 1900-as évek elején-közepén a pár wattos csöves erősítők […]

Az élcsapat – személyes Avantgarde Acoustic-történet

Az élcsapat – személyes Avantgarde Acoustic-történet

1995, Ráday utca, az egykori Merlin Audio bemutatóterme. Velem szemben sose látott fura hangszóró. Oldalt oszlopok, amikről tölcsérek ásítanak rám, alatta meg egy nagy láda, amiben egymás felé forgatott mélyhangszórók dübörögnek. Már a második napja hurcolásszuk ezt a szerkezetet. Állítólag jó, legalábbis P.Q., az angol Audio Note főnöke ezt mondta, és ezért keveredtek ide, a Budapest High End Show-ra a gyártói, a frissen alakult német Avantgarde Acoustic emberei. De csak a küzdelem van vele. A Hyatt szállóban kutya rosszul szólt, ezért került ide most a Merlinbe, hogy itt kísérletezzünk vele, de tök reménytelen a dolog. István sóhajt egy nagyot, azt mondja, hogy hagyjuk a lemezjátszót, kössük be elé inkább a CD-t meg valami tranzisztorosat. Valami Pink Floyd kerül elő, egy drót viszont kicsúszik az erősítőből, de így István kicsit meggyötörve kijelentheti: popzenén, monóban, CD-ről nem is olyan rossz ez az Avantgarde tölcséres.

Az első Avantgarde, amivel nem sikerült megbarátkozni
Az első Avantgarde, amivel nem sikerült megbarátkozni

Évekkel később, már a Liszt Ferenc térre költözött Merlin Audióban ugyanő az, aki az Avantgarde tölcsérest helyére teszi nekem három mondatban. “A nagy E doboz vagy nyolcmillióba kerül, az Avanatgarde Duo meg kettő és fél. Persze nem egyforma a kettő, de a tölcséres azért nagyon közel tud hozzá kerülni. Ja, és a németek nem is hozzám szállítják ki, hanem rögtön a vevőhöz!”

A második találkozás már sokkal jobban sikerült a BHES-en
A második találkozás már sokkal jobban sikerült a BHES-en

Persze ebben az időben elég sok minden történt, hogy ekkorát fordult a világ az AA körül. Azt egy kicsit durva lenne mondani, hogy megtanultak közben jó hangszórót építeni, hiszen közben én már átéltem életem egyik legnagyobb hifis élményét, amikor a tévéhíradó bemondónőjét szólaltatta meg egy Duo egy mindössze másfél wattra korlátozott teljesítményű Kondo Neiro segítségével. Az a jelenlétérzet! Az a realizmus! Az a hülye szöveg, ami mit szólt!

BHES előtt, kicsomagolásra várva
BHES előtt, kicsomagolásra várva

Szóval az AA-k rengeteget fejlődtek az évek folyamán, pedig az alapkoncepció változatlan maradt. Végy egy jó strapabíró és szépen színezhető ipari műanyagot, aminek a végei ne a megszokott exponenciális, hanem inkább szférikus görbülettel görbüljenek. Egy a magasnak, egy a középsávnak, meg még egy a basszusnak. Basszus, ez az utolsó oltári nagyra sikerült, nem mindenhová fér be, akkor csináljunk helyette egy hagyományos hangszórós szubot a kisebb modellekhez. Ez lett az Uno, a Duo és a Trio.

Minimál rendszer Merlin/Avantgarde módra
Minimál rendszer Merlin/Avantgarde módra

A valóságban persze sokat változtak, fejlődtek a meghajtók, a szubdobozban nagyjából minden kicserélődött, a beépített hangszórók, a keresztváltó, az erősítők, sőt még maga a doboz is. Amikor több lehetőség nem maradt, akkor megjelent egy kisebb szubtölcsérrel egybeépített sorozat. Aztán megjelent az igazán szubtölcsér, amiből többet is egymásra lehet pakolni, ha elsöprő élményt akarunk. Két tölcsér kis söprés, hat tölcsér kifúj a szobából. Ja igen, és csinálnak elektronikát is. A Model 5 sem hétköznapi szerkezet, a Model 3 sem, és az XA-ra keresztelt mostani elővégfok sem olyan, amit egy átlagos konstruktőr kigondolna.

Elég néhány watt a koncerthangerőhöz
Elég néhány, szerény kis wattocska a koncerthangerőhöz…
... és mindenki táncra perdül
… és mindenki táncra perdül

Persze akadnak egészen elvetemült tulajdonosok is. Nekik nem elég, amit a németek gyártanak. A szelídebbje csak gumipókkal lógatja a tölcséreket az állványra, amitől érezhetően jobb lesz a hang, a merészebbje mindent átkábelez, keresztváltóz, nem átallja egy kisebb AA tölcséres árát rákölteni a tuningra. Az effajta beavatkozásokat nem nagyon szokták bírni a készülékek, kimúlik belőlük az univerzalitás, kezdenek csak az adott láncban működni, egyféle zenén, pontosan meghatározott feszültség mellett, és a Mars legyen a Jupiter házában, de az AA nem. Ezek úgy szólnak, ahogy a gazda akarja. Gyárilag ugye nem túl nagy teljesítményű tranzisztorosokhoz vannak tervezve, de párwattos csövessel is remekek. Igaz, másképp remekelnek. Erről a nagyközönség is meggyőződhetett az egyik Art’ otelben tartott BHES-en, ahol a Merlin szobában szólt az egyik AA úgy, ahogy annak a Merlin szerint szólnia kellett, lenn a ruhatárban pedig úgy szólt, ahogy az Avanatgarde-fiúk szeretik. A kedves látogatók meg ölre mentek a fórumokon, hogy melyik volt a jobb, ahelyett, hogy azon csodálkoztak volna, hogy tudja mindkettőt ez a hangszóró?

 

Tuning magyar módra, avagy a gumipókokra függesztett tölcsérek, Townshend állványra tett és szubdobozától is megszabadított Avantgarde Duo bizony jobban szól
Tuning magyar módra, avagy a gumipókokra függesztett tölcsérek, Townshend állványra tett és szubdobozától is megszabadított Avantgarde Duo bizony jobban szól

Én az első találkozás óta olyan furán vagyok ezzel a márkával. A kinézete rögtön levett a lábamról. Tényleg avantgárd, tökös és dögös, de mégis van benne légies báj. A legjobb német formatervezői hagyományokat látom bennük, ráadásul generációról generációra egyre jobban néznek ki, ügyesebben épülnek fel és össze, és helytakarékosabbak. Mindezek ellenére sose kívántam, hogy egy ilyen AA tölcséres betelepüljön a szobámba. Túlzásnak éreztem még az Uno helyigényét is, bár egyszer egy kicsi Mezzo elgondolkoztatott, de mégse. Szóval szívfájdalom nélkül asszisztáltam többeknél AA-fel- és beállításban, hazahozatalban Németországból, eladásban Németországba. A rajongásom kimerült abban, hogy néha belelapoztam a réges-régi Avantgarde-katalógusba. Ó, az a papír, az a nyomás, az az elegancia! Na jó, mai szemmel már kicsit ciki a Duóra áhítattal felnéző porcelánkutya a sarokban, de nem szégyellem, hogy akkoriban több névvel és címmel is regisztráltam magam a cég honlapján, hogy többet is küldjenek nekem belőle.

Jó kis kábelezés
Jó kis kábelezés

Az egyik akkori e-mail címem még ma is él, így történhetett, hogy egy reggelen ott figyelt a virtuális postaládámban a levél, ami a legújabb Avantgarde doboz, a Zero 1 megszületéséről értesített. Az első gondolatom az volt, hogy nekem egy ilyen kell, a második az, hogy már megint nagyon beletrafáltak a tutiba a németek. Megalkották azt a rendszert, amit egyaránt imádni tud egy megátalkodott hifista és egy botfülű, de amúgy menő lakberendező. A méter magas, fél méter széles objektumot nem kell kerülgetni, minden szobában elhelyezhető. Mindez úgy, hogy a közép és a magas tartomány továbbra is tölcséres. Érzékeny is a doboz, 104 dB-es, de ezúttal ezzel cseppet sem kell törődnünk, mert a Zero 1 aktív. A szubtartományt valamilyen, 400 wattos, D osztályú erősítőre bízták, annak kell húzni-vonni a harminccentis mélynyomót, de a tölcséres hangszórók különlegesebb erősítőt kaptak. Az XA erősítők védjegyezett kapcsolására épülnek, és darabonként 50 wattot adnak ki magukból. Kapunk még mindent állító, végtelenül kifinomult aktív keresztváltót, beépített D/A konvertert meg egy olyan funkciót, hogy a mesternek beállított doboz wifi útján szépen átküldi a lezenélni valót a szolgadoboznak. Ez mínusz elég sok kábel lehet; öröme a pénztárcának, ha valami jobb madzagban gondolkodunk; öröme a lakberendezőnek, mert mínusz elég sok madzag; és nagy-nagy bánata a porrcicáknak, amik imádnak megülni a kábelek hajlataiban. Na és hogy szól? A 6 moons lengyelje szerint, aki olyan szárazon ír, hogy ahhoz képest az Atacama-sivatag egy buján zöldellő pálmaház, jól – ami ez nem jelent semmit, de tavasszal kiderül…

 

 

Zu a kopár helyen – avagy Sean Casey tippjei saját tervezésű hangdobozának a beállításhoz

Zu a kopár helyen – avagy Sean Casey tippjei saját tervezésű hangdobozának a beállításhoz

Ócsó lemezjátszó – bár ilyen gyönyörű Luxmanokat lehetne felénk is venni – egyszerű receiver, meg a végén egy pár Zu Soul.

Ausztrál hifiblogger a Zu-nál

Ausztrál hifiblogger a Zu-nál

John Darko előbb elment Utah-ba, megnézni, hogy készülnek a Zu dobozok, majd hazarepült Ausztráliába és ott meghallgatta a legújabb terméküket, az Uniont. Ez a fura gúla van a legtöbb Zu doboz belsejében, és tartja kordában az impedancia görbét meg az odabenn keletkező hullámokat  

Sárkányölőben – avagy lehet-e dróttal meg alátéttel javítani azt az akusztikát, ami az erősítőben romlott el?

Sárkányölőben – avagy lehet-e dróttal meg alátéttel javítani azt az akusztikát, ami az erősítőben romlott el?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy ember, aki azt gondolta, hogy vesz egy hifiláncot, hogy a zenéi jobban szóljanak. Így is tett. Boldog volt, de a kisördög nem hagyta nyugodni, hiszen valahogyan megtudta, hogy vannak szebb és drágább hifidolgok is, mint amelyek az ő, kifejezetten erre a célra felépített padlásszobájában húzzák el esténként a nótáját. Így szép sorjában eljutott oda, hogy öreg barátja, a Quad CD-játszója alatt egy Avantgarde Model 5 erősítő hevítette szívét és egy Audio Note AZ-3 mozgatta délceg membránjait. Igen án, de nagy csapás érte a zeneszobát, döngött, böngött, bődült és dörömbölt, annyira, hogy emberünk a szokásos furmányokkal, dobozhúzással és tolással, szobaátrendezéssel, állványozással nem tudta elűzni a gonosz akusztikát. Bánatát meg is osztotta a többi emberrel, és ahogy lenni szokott, érkeztek is a segíteni akarók.

Bevetésre kész akusztikaigonoszsárkánylegyőző eszközök
Bevetésre kész akusztikai gonosz sárkányt legyőző eszközök

Elsőnek a legkisebb lovag, aki végül legyűri a fránya akusztikasárkányt, szóval az küldött neki egy drótot, ami segített egy kicsit, de ezt itt most nem részletezzük, mert megtöri a mese szép ívét, pedig az van neki, meg számos tanulsága is, csak ki kell várni.

Mágikus eszközök. Darumák pihennek A Művész, Akit Időnként Princenek Hívnak jelével ellátott üvegcsecsebe mellett
Mágikus eszközök, Darumák pihennek A Művész Akit Időnként Prince-nek Hívnak jelével ellátott üvegcsecsebecse mellett

Szóval akkor legyen úgy, hogy elsőként revox lovag érkezett, kincsekkel teli ládikájával. Illedelmesen köszönt, majd elővette varázseszközeit, úgymint drótot falba, egymás között, valamint hangszóróhoz, izgő-mozgó csodaizolátorokat, amik mind messzi országból jöttek, ahol felkel a nap. Hosszú-hosszú ténykedés végén az emberünknek szíve mélyén nem tetszett igazán a hang, sőt még revox lovagnak sem, de azt elismerte, sokkal jobb lett, mint volt.

Aztán jött a második lovag, ki a mérőmikrofon és a műszer mestere volt. Nyugtatta emberünk, hogy nem is oly nagy a baj, de azért kicsit átrendezett, húzott, tolt és variált, majd távozott. De sajnos, a HANG még mindig távol tartotta magaát a padlásszobából.

Csőbarátság
Túl, az óperenciás kábelhegyen is túl

Ekkor jött a harmadik lovag, ki vitt minden firlefrancot, amit csak a hifiskamrájában talált, hiszen tudta már, hogy az előző két lovag, bár ügyesen hadakozott, de mégsem nyert. Elsőként persze a gonosz hangot kereste, ami majd ledöntötte kereveten ülő helyéből, amikor oly mérgesre gerjedt egy bősz szintetizátorbasszus, hogy szegény maradék dampingok mind szanaszét futottak a Model 5-ből. Nem lesz ez így jó. Előkerültek hasonló mágiaszerek, mint amit revox lovag hozott, ám csak csillapult a baj, de nem szűnt meg. Aztán valahogy egy HEED DT CD-lemezt pörgető masinéria költözött az egyik polcra, mellé szorosan az Si nevű, erőt adó társa, és pórias kábelekkel összekötődtek az AZ-3-mal. Hó, és hé, az első hangok után lőn nagy csodálkozás. Bekukucskált a zene. Nagy döngés, böngés, bődülés és dörömbölés csillapodott, emberünk már több lemezbe is belehallgatott a harmadik, legkisebb lovaggal, és bár jót mókáztak, tudták, ez még nem a nagybetűs.

Aztán jött étek is a lenn szolgáló feleségtől, először tűzhelyben forrósított kenyér kolbásszal meg sonkával, de ez még kevés volt, mert az igazi HANG csak akkor jött el a padlásszobába, amikor az eperlekvárral mennyeivé varázsolt palacsinták felsorjáztak a kerevet előtt.

Szóval a harmadik, legkisebb lovag azt mondta, hogy kössük már be ezt a Klonedo nevű, 2A3 triódákkal működő AN kimenőtrafós födémszakasztó súlyú erősítőbehemótot meg a hozzá csinált előfokot, azt’ hadd szóljon. És lőn, lőn ZENE is, lőn artikulált és megfogott basszus és nem lőn olyan furmányos szintetizátor, ami megrengetné nyugalmát és túllengetné a membránját az AZ-3-nak. Azért persze a kisördög is benézett illetlenül drága ezüstmadzagok képében, de AZ-3 kereken megüzente, ő a pórnép hangszórója, neki réz kell, amit meg is kapott a nagy vízen túli Zu gazdától. Emberünk meg a harmadik, legkisebb lovag pedig boldogan fuvarozta vissza a géperejű szekérbe a nem kellő dolgokat, sőt még az Avantgarde is vándorútra indult vele egy kis időre.

Itthon aztán a harmadik, legkisebb lovag izgatottan várta, hogy harmadnapra elmúlik-e a varázs, vagy ott marad a ZENE, de emberünk azt mondta, hogy maradt, és most töri a fejét, miképp tarthatná végleg magánál úgy, hogy a melegszendvicsek és a palacsinták úrnője észre ne vegye azt a nagy likat, amit ez a pénztárcán ütne.

Minden jó, ha a vége jó, szóval itt a vége, fuss el véle, de azért jöjjenek a tanulságok.

Ha egy hangdoboz kimenőtrafót akar az erősítő végére, akkor nincs az a varázslat, hogy ezt megússzuk.

Egy angol Audio Note hangdoboz legjobb barátja egy angol Audio Note kimenőtrafó.

A jó kábelnél jobb a jobb, de ez néha túl sok lehet – ne féljünk visszalépni.

Ha lehet, egy gyártó nagyjából egy kategóriájú drótjait használjuk. Mixelni ugyan lehet, de az előrelépés gyakran nem kívánt mellékhatásokkal is jár.

A Heed DT-Si páros a jég hátán is Zenél.

A bajor a legdurvább német tájszólás, de ez már tényleg teljesen meseidegen elem, ezért zárom is ezt a posztot.


%d blogger ezt szereti: