Egy hifirajongó kalandjai a tárgyak között

Címke: Heed

A külsős – Goldring 2300 hangszedő

A külsős – Goldring 2300 hangszedő

Öregszem. Régen nem fordult volna elő olyan, hogy egy kölcsönbe-tesztre kapott hifi több napot is beszereletlenül töltsön nálam. Sokszor már hazafelé autózva elkezdtem kiszedni a dobozából, ha már akkor lett volna  Youtube, akkor én lehettem volna az első vlogger, aki az unboxingot és a road […]

Kőleves – StandArt Jubilee

Kőleves – StandArt Jubilee

  Annyira egyszerűen indult. Egyszer volt, hol nem volt, volt a StandArt nevű, ügyes, okos mindenevő állódoboz. Szerették a hifisták, szerette a sajtó. Mérve is jó volt, hallgatva is jó volt, nem is került nagyon sokba. Aztán változtak az idők, ma már a hangszórókat gyártó […]

Növekmény 2 – Heed 2.3 D/A kártya

Növekmény 2 – Heed 2.3 D/A kártya

Megvolt a nagyjából két hetes bejáratás és ismerkedés az új Heed D/A kártyával, szóval a lélegzetelállító fotóim után a hangjáról is kéne szólnom. Rövid leszek. Jobb. Érezhetően, jól hallhatóan, minden körülmények között. Mintha a postaironnal való rajzolás után átváltottunk volna egy rendesen kihegyezett  ceruzára. A vonalak ugyan arra futnak, de az egyik elmosódó a másik tiszta és jól követhető. Kevesebb a véletlen paca, nem gyűrődik fel a rajzlap széle, nincsenek rajta alattomos grafitfoltok. Letisztultabb, kontrasztosabb, definiáltabb  – mondta Zsolt az új kártyáról és tökéletesen igaza van. A-B tesztet nem csináltam, túl macerás lett volna, zeneszám meghallgat, DA kikapcsol, teteje leszed, régi kártya kihúz, új berak, bekapcsol, zene újra meghallgat, jajnemár…. Inkább csak úgy hallgatóztam, feismergettem, aha ez nem ilyen volt, az nem így szólt, milyen ügyes most a rendszer, de volt egy pont amikor egész egyértelműen kiderült a 2.3 fölénye. Van egy remek film, a Babies, ami négy újszülött első évéről szól, és amit időnként családostól újra nézünk a MacMini-Heed DA láncon. Eddig a himba Ponijao és a mongol Bajar szüleinek, környezetének a sertepertélése nem volt több, mint háttérzaj, de az új kártyával beszéddé vélt. Hirtelen angol tudásom is jobbá vált, mert Hattie szülei valahogy sokkal artikuláltabban képezték a szavakat. Persze az ilyen jobb, precízebb, kontúrosabb hangnál gyakran jön a kérdés, hogy nem lett-e fárasztó? Nem. Nálam és nekem nem.

Na és most nézzük a technikai részleteket. Az új kártyán nagyjából ugyan az van, mint a régin. A chipkészlet maradt, így tökéletes példa arra, hogy mennyire nincs értelme magában egy D/A IC hangjáról beszélni, hiszen a körítés legalább ennyire fontos. A kapcsolás sem változott igazán. A nyomtatott áramkör viszont nagyon. A régi jó nagy kondik és a hozzájuk vezető jó nagy jelutak megszűntek. Minden úgy van fenn a NYÁK-on, hogy rövid jelutakkal kapcsolódjon. A kondik pedig mind Nichihon gyártmányúak, Zsolt szerint ez náluk nagyon bevált. Aztán volt néhány finomhangolás a szűrőknél, órajelnél. Autóknál ráncfelvarrásnak hívják ezeket a nem alapvető, de látványos javításokat, így teljesen érthető, hogy a kártya sem ugrott fő verziószámot, csak a pont mögötti érték nőtt.

Heed D/A Card 2.3

 

Növekmény – Heed 2.3 D/A kártya

Növekmény – Heed 2.3 D/A kártya

Megérkezett. A lényeg a képen, igen, ez az új HEED D/A kártya a V2.3. Zsolt annyit mondott róla, hogy nem mond róla semmit. Én meg, miután betettem az előd helyére és öt perce hallgattam, azt írtam neki, hogy tud valamit ez a kártya.

Soulines party képekben

Soulines party képekben

Bevállalós dolog volt. Zsolt részéről azért, mert bár ugyan volt már nála a Soulines Kubrick, aminek az apropóján létrejött ez a találkozó, azt nem tudhatta előre, hogy Igor, a lemezjátszók gyártója elég ügyes showman ahhoz, hogy elszórakoztassa a demószobában a nagyérdeműt. Egyáltalán a nagyérdemű elég […]

Mennyi az annyi, avagy decibelek a porondon

Mennyi az annyi, avagy decibelek a porondon

Nem tudom, ki találta ki, miszerint egy csöves watt ér annyit mint, mint egy tranzisztoros, ha meg triódás SE wattot rakjuk a mérleg egyik serpenyőjébe, akkor vagy négy tranzisztorosnyit kell a túloldalra dobni, hogy egálban legyenek. Persze nem mérve, hanem fülre. Marhaság, hiszen a watt az watt, de azért valami igazság dereng műszaki oldalról is, hiszen a kimenőtrafó, ha jó, szó szerint nagyot lendít egy csöves lendületességén. De hagyjuk a fenébe az egészet, ez nem több mint egy frappáns mondás.

Lótúrót. A történet úgy kezdődött, mint a penicilin felfedézése, tök véletlenül. Tök véletlenül nálam volt a Klonedo eleje és vége is, éppen üzemképesek is voltak, éppen nem volt semmiféle átépítési mániám és kölcsön sem voltak adva. Sőt semmilyen más erősítő nem volt nálam. Hangdobozból is szokatlanul szűkös volt a kínálat, az egy pár Heed Enigmán kívül semmilyen hifi számba vehető eszköz nem tartózkodott elérhető közelségben. Őszintén szólva egy hétig nem is drótoztam össze a hét wattos végfokot meg a 86 dB érzékenységű hangdobozt. Mert minek? Jó, az Obelisk Si sem egy erőgép, na de mégis 35 watt lakozik a kis dobozában, na de az alá jó szívvel nem mennék,  és elég bőszen lehet is tekergetni a hangerőszabályozóját. A Klonedo meg a százakárhány dB-es érzékenységű Zu Druiddal sem volt egy túl hangos üvöltőgép. Jó, az 12 ohmos impedanciájú, amit nem lehet ideálisan csatolni a végfok trafójának 8 meg 4 ohmos kimenetéhez, de akkor is.

De aztán muszáj volt. Jött b_t, mert szépen megkértem, hogy hozza már el egy kicsit a 47 Lab CD játszóját, mert annyi minden változott nálam, amióta utoljára halottam, hogy tényleg olyan jó-e, annyira tetszene, mit legutóbb. Hát annyira, de ez most nem az a történet, hanem hogy az Enigma és a Klonedo, az érzéketlen, rafináltan hajtogatott nyílású doboz, meg az alig teljesítményű triódás végfok, hát együtt nem csak hogy szólnak, hanem jól szólnak. Annyira elég jól, hogy muszáj volt  b_t-t megkérnem, mondja már meg, hogy megsüketültem, vagy ez így tényleg egy jó páros. Nos, bár nem fülorvos, de szerinte nem vagyok süket. Ezek után lelkesen hallgattunk még vagy egy órácskát zenét a 47 Lab-Klonedo-Heed Enigma láncon és hát felettébb kellemes időtöltés volt.

Na de most hogyan tovább? Hogy bízzak ezentúl a decibelekben meg a wattokban? Eddig csak helyeslően bólogattam, ha egy hifis fórumra érkezett újonc beírta, hogy akarok egy 300 wattos hangdobozt, jó lesz-e hozzá ez az erősítő, és az lett a válasz, hogy felejtsd el a wattokat, az érzékenység sokkal fontosabb, abból inkább kiderül, hogy mi elég és mi nem. Na de 86 dB? Papíron ez annyira kevés, mint mákosgubában  a heroin, ide izompacsirta megawattok kellenek, hogy legyen erő meg dinamika.

Hülye wattok. Hülye decibelek.

Más állapot -Zsolt Audió Mikulás Party képekben

Más állapot -Zsolt Audió Mikulás Party képekben

A falak maradtak. Azt hiszem. Mármint a külsők. Talán. Más nem nagyon. A Zsolt Audió, a Heed gyár bemutató és elárusító részlege ugyanis teljesen megújult. A plafon sötét bézs, alatta egy barna sáv, a fal nagy része pedig a legvilágosabb árnyalat a három közül. Új […]

Egy másik kiállítás képei – AAA Forum Krefeld 2015

Egy másik kiállítás képei – AAA Forum Krefeld 2015

A Heed Audió rendszeres kiállító a német Analog Audio Association krefeldi showján. Zsolt eddig a saját blogján osztotta meg a fényképeket, de mivel az éppen felújítás alatt van, hát elkunyeráltam őket. Jöjjön most az első adag, azok, amikhez én is tudok képalákat írni, a többit majd Zsolttól.

Szóval a fő attrakció az új analóg tápegység, a TX volt, teljesen megVividesített Linn LP 12-vel, Roksan Nima karral és Heed Zene hangszedővel. A másik fő attrakció a Thesis lánc új elő és sztereó végfoka. A harmadik fő attrakció meg a Grand Enigma, ami fotókon nagyon jól néz ki, élőben meg elképesztően nagyon jól néz ki:

AAA70

Ez volt a nagy lánc, de persze nem titkolták a Heed Elixírt sem, ami most kezd mindenféle hifi újságíró kedvencévé válni. A forrás a zsolt Audionál kisebb palotaforradalmat okozó Soulines Kubrick lemezjátszó volt. Mivel az Elixír egy világi jó fejhallgató erősítő. így nem meglepő hogy világi jó fejhallgatóval próbálhatták a hotel látogatói, egy Audezee LCD-vel, és mivel az Elixir egyben egy tökös kis erősítő, így az Enigmákkal is meg tudott szólalni a rendszer. Őszintén szólva sose gondoltam, hogy ezek a dobozok ilyen nagyszerűen tudják pótolni a szállodai éjjeli szekrényeket, de mintha oda tervezték volna őket:

 

AAA65

 

Jöjjön még pár kép, csak úgy:

AAA10
Német humor 01
Német humor 02
Egy kis hazai 01
Egy kis hazai 02

 

Linn újratöltve

Linn újratöltve

A hifista ritkán tud megülni a fenekén. Benne van a kisördög, hogy valamit jobbítani, akar, fejleszteni és tuningolni – de legalábbis másítani. Ennek a másításnak az egyik legkedveltebb céltáblája a Linn Sondek LP 12 lemezjátszó futómű. Tuningolt rajta többek között a Naim, saját karral és táppal, […]

Relativitáselmélet – Heed Elixir erősítő

Relativitáselmélet – Heed Elixir erősítő

A fülem mögött képződött apró izzadtságcsepp elérte azt a méretet, amikor muszáj lett volna tenni valamit vele. Mondjuk letörölni, és akkor abbamaradt volna a szörnyű viszkető érzés, amit okozott, de nem, nem mozdultam. Minek, hisz jön másik – gondoltam magamban éjjel kettő felé, nehezen zihálva […]

Elixír buli

Elixír buli

Megvolt a buli, debütált a Heed Elixir és délután volt még egy világpremier a Heed SpeaCord, vagy hogy az ördögbe hívják, szóval a hangszórókábel, amit jó szívvel ajánl a cég az erősítőihez és a dobozaihoz. Mágia nincs hozzá, meg még pontos ár sem, mert az majd kiviteltől függ, de nem lesz drága.

Jók voltak:

 


%d blogger ezt szereti: