Hifis kalandok

Szerző: Ear

A mesélő – Line Magnetic LM 215 CD játszó

A mesélő – Line Magnetic LM 215 CD játszó

Testvérharc – AT VM 95 hangszedők

Testvérharc – AT VM 95 hangszedők

Most legyek nagyon taknyos, vagy inkább hallgassak AT hangszedőket? Ez tényleg nem olyan kérdés, ami az emberiség sorsát jelentősen befolyásolná, viszont az én fejemben csak ez keringett vasárnap. Aztán döntöttem. Elmentem a vinil.hu-s fülelésre, és közben lettem beteg. Gondoltam jó lesz nekem, ha szépen bekucorodok […]

Egy csáppal kevesebb – Soulines Elgar

Egy csáppal kevesebb – Soulines Elgar

Ez most nagyon rövid poszt is lehetne, akár csak annyi, hogy a Soulines Elgar pont olyan jól tud szólni, mint a Kubrick, ha rendesen vízszintbe tudod állítani, és valami jó állványon használod.

Azért itt még nem hagyom abba a történetet, nyugi. Az egész a vinil.hu-s nyílt napon kezdődött. Ott kért meg István, a tulaj és fő szervező, hogy próbáljam már ki az Elgart, mert sajna Soulines áremelés jön, és most ez fog annyiba kerülni, mint a Kubrick, és hogy mennyi a difi közöttük. Jó. Hazavisz, kicsomagol, feltesz az állványra, beállít, megszólal – ó te jó ég, ez most tényleg nem a Kubrick? Szemmel láthatóan nem, füllel hallhatóan meg igen.

Pár napnyi hallgatózés után írtam is egy levelet Igornak, a tervezőnek-gyártónak, hogy hallásilag rendben vagyok-e még. Ezt válaszolta:

“The only difference or Elgar minus is that it doesn’t have 3 layers of
isolation and adjustable feet like Kubrick, so the rack/platform/shelf
where it is mounted has to be perfectly leveled (horizontal) and stable
and isolated as well.
Providing those conditions (quality leveled rack/platform/shelf), Elgar is
coming very close to Kubrick in performance.”

Vagyis hogy nyugodjak meg, rendben van a hallásom. Igen, az Elgar tud majdnem úgy szólni, mint a Kubrick, hogyha rendesen vízszintbe lehet állítani, és jó állvány van alatta. A Kubrick nagy előnye, hogy erre sem érzékeny, a három állítható magasságú láb, meg a vele járó rezgéscsillapítás ezeket a gondokat kiküszöböli.

A kapott válaszon felbuzdulva az Elgart elkezdtem áthelyezni vacak tévéállványra, nem túl stabil asztalkára, székre meg gyümölcsösládára. Nem volt jó. Elveszett egy jó darab abból a rendíthetetlen stabilitásból, a könnyedségből, lendületből és transzparenciából, ami a csúcs Soulines lemezjátszók sajátja és ami visszatért, amint ismét a hifi állványom tetejére került.

1+1=?

1+1=?

Nézem a képet. Idefelé, a galériába menet már láttam vagy tucatszor, mert ez van a kiállítás plakátján. A fura fejű nő az undok macskával. Azért élőben más mint egy háromszor két méteres zászlón lobogva. Nagyon kicsi, mindössze egy füzetlapnyi. És tényleg béna. Ez a furán […]

A nagy testvér – Parabox Tempesta

A nagy testvér – Parabox Tempesta

Helló, A doboz adatai: 92dB/W, 4 Ohm, 120 W, Hangváltó 12dB/oktáv (másod rendű) a váltások 350 Hz és 4500 Hz. A mély rész 60 liter, a közép 4 liter. A közép kamrája háromszög alakú, hogy ne legyen álló hullám. Audioquest belső kábelezés.  Nívós hangváltó alkatré- szek, […]

Black Power – 72audio MC trafó és phono elektronika

Black Power – 72audio MC trafó és phono elektronika

Odaadnám neked ezt a trafót kipróbálni – mondta Bodnár Zsolt, vagyis a 72audio maga. Hifista énem rögtön helyeselt, hogy perszepersze, hozzuk el, dugjuk be, teszteljünk és füleljünk. A blogger énem viszont hevesen tiltakozott. Egy MC trafót? Az olvasóid közül minden tizediket érdekelne egy ilyen izé, de a fele rögtön elkattint, ha kiderül, hogy magyar, a maradék hatvan százaléka megint, ha megtudja, hogy többe kerül mint három nagylemez a turiból, a maradék háromnegyede azt gondolja, hogy neki ennél jobb van. A maradék kettőt meg akár fel is hívhatod telefonon. Szóval tipródtam.

Nem lehetne úgy, hogy jön mellé a phono is? Szerzek hozzá még valami érdekes MC-t is, úgy már kijönne egy poszt – válaszoltam, miközben hifis énem azt sorjázta, hogy hülyevagyhülyevagykérjedel. De, lehet úgy is – jött a meglepő válasz, és egy perc múlva már boldogan autóztam haza két dögnehéz fekete hasábbal, meg egy Zyx R50 Bloom H hangszedővel. Már tervezgettem, hogy milyen jól visszalinkelgetek a régi ZYX-es írásomra, a tényleg zseniális Airy 3S-re, megnézem innnen-onnan, meg majd lesz két bekezdés a 72audio cuccoknak.

Nyugi, nem így lesz. Ez a Zyx egy ügyes hangszedő, de bankot nem robbantanék érte. Jó áron jó választás, a magas kimenete miatt illeszkedhet sok phono elektronikához, a közép tartományban mutat valamit abból, amiért sokan fülig szerelmesek az Airy 3S-be, de ennyi. Meghallgattam, aztán pár nap után vissza is költözött a dobozába.

Ellenben a 72audio phonoja, amit csak Nagyfonó néven emlegetett Zsolt, más kategória. Miután lebírtam életem legrejtélyesebb földelési hibáját a média playerként használt MacMini USB kábelének a cseréjével, amitől végre elcsendesedett a búgás, és nyugodtan fel tudtam tenni egy lemezt, hamar összeállt a fejemben az értékítélet. Ez az elektronika jókor van jó helyen, és pont jókor jött. Már hónapok óta mocorgott bennem, hogy hanyagolnám a triódázást, a 2A3-azást, a Klonedozást. Nem mintha nem lenne jó, sőt, most állt össze igazán, de most másra vágyom. Itt-ott meg is említettem, a dolgot, volt kölcsönben is lehetséges vevőjelölteknél, de csak fél szívvel toltam a lehetséges üzletet. Aztán a Sparkler lánc lökött egy jó nagyot a dolgon, a 72audio phonoja meg még nagyobbat. Én most tranzisztorozni meg Fetezni akarok. Ez nagy ugrásnak tűnik, de nem az. A jó csövesekre mondják, hogy úgy szól, mint egy tranzisztoros, csak jobban. Én ezt arra módosítanám, hogy másképp jól.

A 72audio fonóját hallgatva nincsenek kérdések meg kétségek. Nincsenek apró kis bizonytalanságok, elnézendő nüanszok. Tények vannak és konkrétumok. Ott állt a zenész, húsz centire a mikrofontól, a zaj a háttérben egyértelműen a felvételnél használt orsós magnóé, igen, most 0,2 grammal megnövelve a tűerőt minden jobb, a bőgős a harmadik ütemnél tényleg félrepenget egy kicsit. Szóval részlet és bizonyosság dögivel, de úgy hogy nem szabdalja miszlikre a zenét, megvan minden egység, könnyű felismerni a zenei kötőanyagot.

Kicsit izgultam, hogy majd laposan fog szólni, mert elemes táplálású, (érted, lapos-elemes) de a Human Audio segítségével fejlesztett LiFePo4 akkuk megleptek. Nem udvariaskodik, nem húzódik vissza, nem dől össze a hangkép a csúcspontokon sem. Ja igen, Human Audio, vagyis külső segítség. Nem csak ők vettek részt a fejlesztésben. Nem szedtem szét, de Zsolt elmondása szerint olyan alkatrészek ücsörögnek a dobozban, amik közül egy sincs véletlenül az adott helyen és csak úgy találomra kiválasztva egy katalógusból. A kapcsolás tervezőjének, Oláh István Tibornak évtizedes tapasztalata dolgozik a kis fekete dobozban, és ezt hallani is.

Végül jöjjön az MC trafó. Ez Zsolt saját konstrukciója, éppen egész más után kutatott, amikor felötlött benne a koncepció. Elárult több részletet, de őszintén szólva mind elfelejtettem. Mindegy is. Persze egy ilyen trafónak nagyon is illeszkednie kell az előtte álló hangszedőhöz, meg a mögötte álló erősítő fokozathoz, talán ez a legkevésbé univerzális hifi eszköz, még ha nem is látszik rajta. Én három hangszedővel használtam, és az derült ki, hogy hogy tökéletesen illeszkedik a phonohoz a karaktere. Pontos, precíz, befejezett, de nem túlélesített hang. Van zene a drótjaiban.


%d blogger ezt szereti: