Másvilág

Sheila Jordan: Portrait of Sheila

Eredetileg azzal akartam kezdeni ezt a posztot, hogy egy audiofil teszt lemeznek is használható kiadványról írok, hátha ez rögtön felkelti az érdeklődést, de mivel nem vagyok híve az ilyesfajta click boost felütéseknek, így mellőzöm a hatásvadász és persze csak félig igaz állítást. Sheila Jordan: Portrait of Sheila című lemeze ugyanis amellett, hogy pompásan szól és szinte minden rendszer tesztelésére alkalmas, sokkal több, mint egy vevőcsalogató hangkulissza. https://youtu.be/NeU5tS7DFmw A Blue Note stúdiójában Rudy Van Del Gelder rögzítette és Alfred Lion producerelte lemezt 1962 szeptember 19-én és október 12-én vették fel. A kiadó önmaga számára lefektetett koncepcióból több dolog miatt is kilógott....
Másvilág

BÉCSI KLASSZICIZMUS ÉS KÍNAI SUTTOGÁS: HOGYAN ÉRTSÜK FÉLRE BEETHOVENT – kérdezik a Qubiten.

Ritkán szoktam komplett cikket belinkelni máshonnan, de most megteszem. Tessék ide kattintani és olvasni. Hogy miért? Mert benne van egy csomó minden, nagyon ügyesen összeszedve, amiről én is zoktam írni, beszélni. Hogy a zenereprodukcióban több a kérdés, mint a válasz. Hogy a zenélésben is így van. Hogy nincs olyan, hogy a nagybetűs hangszerhang amit a hifinek pontosan kell reprodukálni. Ez a hobbi a kompromisszumok megkötésének sorozatáról szól, amiben nincs a legjobb, csak közelítés, de ez így van a mikrofon túloldalán, meg a hifista és a zenekar között is.
Másvilág

Az én karácsonyi lemezem – Sam Paglia – Nightclubtropez

Azt hiszem Karottától kaptam belőle egy másolatot, miután megmutatta nekem az autójában a hogyanszólását. Valamit még mesélt, hogy vicces a borítója, de hát ennek a lemeznek mi más lehet, gondoltam. Merthogy akkor, és azóta is, ha meghallom, nagyon magamban vagy kicsit nyíltabban, végigmosolygomröhögömdúdolomdalolom az egészet. Még most is, körülbelül 800 meghallgatás után is. Ezért is lett nálam a karácsonyi lemez. Én ebben az időszakban csak ritkán vagyok jókedvű. Fázós morgós, a pocsék időn meg a hidegen boszannkodós, embertömegutálós, haggyanak már téli álmot aludni a sarokban annál inkább. Szóval mindenkinek jó, ha van valami ami felderít és a Sam Paglia és...
Másvilág

Presser könyve

Ha. Hát talán a hifisták közötti megértés is nőne, ha lenne olyan, amit Presser szeretne: Amúgy meg tessék elolvasni. Különös könyv. Én meglehetős LGT rajongó voltam, vannak rongyosra kopott barázdák egy pár Loksi lemezen minden könyvet elolvastam róluk, amit találtam, még a Sándor Pál rendezte tévés showműsorokért is képes voltam fennmaradni sokáig. De így is tele van újdonsággal. Sose volt ennyire tiszta előttem a kiszolgáltatott kiválasztottság kettőse, a bármikor visszavonható kivételezettségé. Persze fura ez a dolog, egyfelől mit nyavajog ez az ember, hiszen ki járhatott ki annyit külföldre, mint éppen ők, na de ki más retteghetett jobban, minthogy kitudjaki-kitudjamiért soha...
Másvilág

Maria Judina – Fény csillogás nélkül

Judina azon zongoristák egyike, akinek az élete némileg elfedi a művészi teljesítményét. Ennek nyilván az az oka, hogy alkotói életének jelentős részét a szovjet diktatúrában, Sztálin hatalomra kerülése után élte, illetve a mentalitása. A hozzá köthető legendák sora az utókornak gyakran érdekesebb és jelentősebb, mint a művészete, holott Judina kortársai közül is messze kiemelkedik – és nem csak azért, mert nő volt, hanem a zenei érzékenysége és az egyedi látásmódja okán. Az értelmiségi családba született Judina tizenhárom évesen lesz a Petrogradi Konzervatórium növendéke, ahol is Anna Jesipova és Leonid Nyikolajev tanítványa, vele egyidőben Sosztakovics is az intézmény hallgatója. Felix Blumenfeldtől...
Másvilág,Otthoni hifi

Nevekről, szomorúan

Meghalt Tim de Paravicini. Szomorú vagyok. Látásból ismertem, kétszer öt percig találkoztunk, de a különleges kisugárzása megérintett. De ennél sokkal többet köszönhetek neki. Az ear nevet a fórumokban és itt, a blognak. A történet annyi, hogy valami miatt nem tudtam belépni az Index hifi meg autóhifi fórumára. Hogy kekeckedés miatt kizártak, vagy valami technikai malőr volt, már nem tudom, de kellett gyorsan egy új nicknév. Körbenéztem a szobában, persze először a hifitorony felé, és a legfényesebben csillogó tárgy egy előfok volt. Egy Paravicini féle előfok, egy Esoteric Audio Research, amit praktikusan mindenhol csak E.A.R.-nak rövidítettek. Hát így. Nagy konstruktőr volt,...
Másvilág

Vírusos zene – lemezek, amelyeket a covid 19 inspirált

Audiolife Attila újabb lemezajánlója: Manapság, mivel nem koncertezhetnek és mindenki kényszerű bezártságra van ítélve, a zenészek a munkájukba beemelték, mint minden jó művész, a mostani környezetet is, többnyire inspirációs forrásként. Brad Mehldau márciusban Hollandiában rekedt, de szerencsére volt a közelben egy stúdió, ahol két hangmérnök segítségével felvett egy komplett lemezt.  Suit: April 2020 címmel tulajdonképpen írt néhány rögtönzött szerzeményt.  https://youtu.be/-IVx8noOzuA Az elsőre ujjgyakorlatoknak tűnő darabok a bezártságot és a honvágyat emelik ki, miközben alkotójuk küzd mindezekkel, természetesen visszanyúl a saját emlékeihez, ismerős munkamódszeréhez. Az intimitás mellett Mehldau képes egy sajátos egyedi ízt is belevinni a darabokba, amitől kissé elmélázó lesz...
Másvilág,Otthoni hifi

1+1=?

Nézem a képet. Idefelé, a galériába menet már láttam vagy tucatszor, mert ez van a kiállítás plakátján. A fura fejű nő az undok macskával. Azért élőben más mint egy háromszor két méteres zászlón lobogva. Nagyon kicsi, mindössze egy füzetlapnyi. És tényleg béna. Ez a furán torz fejű nő, nagy szemek, nagy orr, nagy száj, a többi meg..., nem tudom. Ilyet egy jó kezű hatodikos is megfest, igaz, a rajztanára jól le is szúrná érte, hogy miért nem ügyelt az arányokra, mi ez az aránytalan izé, de hát ez egy korai Lucian Freud főmű, és biztos annyiba kerül, mint a fél...
Másvilág,Otthoni hifi

Korrajz – kalandjaim a Hifi Magazinnal

Pakolás közben kiszakadt a karton és a lábamra esett 4 évfolyam Hifi Magazin. Kidobod - kérdezte reménykedve a párom, és én nem mondtam azonnali és határozott nemet, pedig nagyon rég nem vettem elő az erősen málló gerincű, borítójuk szakadt újságokat. Ha valami kellett belőlük, inkább elmentem szépen a hifimagazin.hu-ra és ott kerestem. Még nem - válaszoltam bizonytalanul, és belelapoztam az elsőbe , ami a kezem ügyébe került, és elöntöttek az érzelmek. Gyerek voltam, amikor apám megvette az első lapszámot. Addig azt sem tudtam, hogy eszik-e, vagy isszák ezt a hifi izét. Otthon a zeneeszköz az amerikai nagybácsitól kapott táskarádió volt,...