Egy hifis kalandjai a tárgyak világában

Hónap: 2009 november

A tökéletesség útján IV – autóhifivel versenyezni

A tökéletesség útján IV – autóhifivel versenyezni

Szóval Pécs. A Camry és én a műhely sarkában és éppen feladatmegszabó megbeszélésen vagyunk jelen. Tudom, az autóhifivel kicsit is komolyabban foglakozók életében ez kínosan gyönyörűséges pillanat, amikor el lehet mondani, miket szeretnénk, ugye neonfényben fürdő polírozott metrikus csavarfejeket a biztosítéktáblán, aranyfüsttel bevont csavarhúzót a […]

Tölcsérek közt – Avantgarde Acoustic Duo

Tölcsérek közt – Avantgarde Acoustic Duo

Németországban járva belefutottunk a világ talán legdrágáb diszkós hangfalába, egy hordozhatóvá átalakított Avantgarde Acoustic Trioba.

A nagy hangolás

A nagy hangolás

Hogy nekem milyen filozofikus olvasóim vannak! Jó, az mondjuk nem volt meglepetés, hogy Huszti Zsolt, az egyetlen komoly hazai hifigyártó nem csak a gépei hangján tud érdekeseket mondani, de hogy olvassa a blogom, az kellemes meglepetés. És milyen remek ötletei vannak. Egy elfüggönyözött hangmegszólaltató rendszer, legyen az gépi vagy nagyon is szénalapú hangját felértékeltetni a nagyérdeművel! Zseniális lenne! Szeretném!

Viszont én a nagy hangot, aminek a hiányára itt panaszkodtam, én egy kicsit másképp gondoltam. Az ilyen helyekre az emberek jó része azért megy, hogy lenyűgöződés érje, és úgy jön haza, hogy tele lesz önigazolással. Merthogy az a méregdrága, az a nonpluszultra, amiről az újság, blog meg fórum is megírta, hogy nincs nála jobb, hát az valahogy mégsem az volt, amit gondolt. És hogy az ő otthoni rendszere azért elveri a kiállított dolgok 90%-át.

Hogy kedves barátomat idézzem, nincs is ezzel semmi baj, ezen szerintem mindenki átesik, aztán majd rájön. Na de időnként belefutni olyan megszólaltatásokba, amik akkora akusztikus vagy kultúrsokkot okoznak, hogy érezhetően mélyebb hatásokat okoznak a tisztelt látogatókban, már-már egyszerre élnek át ellentétes érzelmeket. Akarom is, meg nem is, így van ez.

A mai napig emlékszem azokra az arcokra az egyik BHES-en, akik Ongakut vagy talán Gaku Ont jöttek hallgatni. Öten voltak, egy társaság, megrögzött csak komolyzene-rajongók, és látszott lelkük és eszük minden marcangolódása, hogy Thomas Dolbyt meg Kraftwerket kell hallgatniuk, de egyszerűen nem tudtak felállni, kimenni, mert a rendszer, a hangzás, az előadás (nem kívánt törlendő) hatása alá kerültek.

Persze erre nem csak egy Kondo alapú rendszer képes, láttam már ilyet máshol és mástól is, de legutóbb a Hiltonban nem. Ami kár, hiszen néha olyan jó valamibe beszippantódni.

A tökéletesség útján III – Így készül a csúcs autóhifi

A tökéletesség útján III – Így készül a csúcs autóhifi

Becsavaroztam a rettenetes hangú bejárató dobozomba, ellenőriztem, hogy a hangszóróvezetékek nem érnek egymáshoz, így nem csinálok rövidzárlatot, megnyomtam a CD- játszómon a play gombot, és elindultam a zenehallgató szék felé. A második lépésnél megtorpantam, és az a rettentően hülye dolog jutott az eszembe, hogy valamit […]


%d blogger ezt szereti: