Növekmény – Heed 2.3 D/A kártya
Megvolt a nagyjából két hetes bejáratás és ismerkedés az új Heed D/A kártyával. Rövid leszek. Jobb. Érezhetően, jól hallhatóan, minden körülmények között. Mintha a postaironnal való rajzolás után átváltottunk volna egy rendesen kihegyezett ceruzára. A vonalak ugyan arra futnak, de az egyik elmosódó a másik tiszta és jól követhető. Kevesebb a véletlen paca, nem gyűrődik fel a rajzlap széle, nincsenek rajta alattomos grafitfoltok. Letisztultabb, kontrasztosabb, definiáltabb – mondta Zsolt az új kártyáról és tökéletesen igaza van. A-B tesztet nem csináltam, túl macerás lett volna, zeneszám meghallgat, DA kikapcsol, teteje leszed, régi kártya kihúz, új berak, bekapcsol, zene újra meghallgat, jajnemár…. Inkább csak úgy hallgatóztam, feismergettem, aha ez nem ilyen volt, az nem így szólt, milyen ügyes most a rendszer, de volt egy pont amikor egész egyértelműen kiderült a 2.3 fölénye. Van egy remek film, a Babies, ami négy újszülött első évéről szól, és amit időnként családostól újra nézünk a MacMini-Heed DA láncon. Eddig a himba Ponijao és a mongol Bajar szüleinek, környezetének a sertepertélése nem volt több, mint háttérzaj, de az új kártyával beszéddé vélt. Hirtelen angol tudásom is jobbá vált, mert Hattie szülei valahogy sokkal artikuláltabban képezték a szavakat. Persze az ilyen jobb, precízebb, kontúrosabb hangnál gyakran jön a kérdés, hogy nem lett-e fárasztó? Nem. Nálam és nekem nem.
Na és most nézzük a technikai részleteket. Az új kártyán nagyjából ugyan az van, mint a régin. A chipkészlet maradt, így tökéletes példa arra, hogy mennyire nincs értelme magában egy D/A IC hangjáról beszélni, hiszen a körítés legalább ennyire fontos. A kapcsolás sem változott igazán. A nyomtatott áramkör viszont nagyon. A régi jó nagy kondik és a hozzájuk vezető jó nagy jelutak megszűntek. Minden úgy van fenn a NYÁK-on, hogy rövid jelutakkal kapcsolódjon. A kondik pedig mind Nichihon gyártmányúak, Zsolt szerint ez náluk nagyon bevált. Aztán volt néhány finomhangolás a szűrőknél, órajelnél. Autóknál ráncfelvarrásnak hívják ezeket a nem alapvető, de látványos javításokat, így teljesen érthető, hogy a kártya sem ugrott fő verziószámot, csak a pont mögötti érték nőtt.
