Cső előtt

Felkerült az ebay-re egy nagyon korai Audio Note Japan M7 előfok. Egyszer már alaposan kiveséztem ezt, és ott írtam arról is, hogy az első változatok nem végig csövesek voltak, hanem az erősítés egy részét FET-ek végezték. És mivel a FET modern alkatrész, az lett a sorsa, hogy pont beszüntették a gyártását annak a fajtának, amit Kondo mester pont jónak gondolt, így dühében a sokkal könnyebben elérhető csövekhez fordult. A többit pedig már ismerjük. A képeken azért van pár érdekesség, például a Seidensha kondik, vagy éppen a rikító sárga szigetelőbe bújtatott QSSC feliratú kábelek. Most pedig jöjjenek a képek:

Kincs ami nincs II – Audio Note Japan autóhifi hangszórók (meg sose látott otthoni szerkezetek)

Írtam korábban az MCS autóhifi erősítőkről, amik bekerültek az ország legháklisabb autóhifi megrendelőjének a Mercijébe, és nagyon jók voltak. Viszont a kalaptartóba beeszkábált angol AN doboz hangszórókészlet nem elégítette ki István minden igényét - kellett valami előre is. Ez a valami egy kis kekszes dobozban érkezett valamelyik BHES-re, maga Sibazaki úr és Kondo mester mutatta meg. A dobozkában ott feküdt két, Sokol rádióból kioperált kis vacaknak tűnő valami. Lapos volt, alufólia színű 8 centis és egyáltalán nem emlékeztetett semmire, amit korábban jó hangszórónak tartottam. Hogy lehet az, hogy a membránján ez az alufólia össze van gyűrve? Ja, hogy ez ezüst...

… a barázdákat rója…

Ha már véletlenül van otthon egy elektronmikroszkópunk, és szeretnénk vele közelről megnézni a lemezjátszó tűnket, ahogy a barázdákat rója, hát így csináljuk: https://www.youtube.com/watch?v=GuCdsyCWmt8&ab_channel=AppliedScience

A kiabálós nők esete a hifivel meg az aranymosással

Amikor egy nő nagyon felemeli a hangját, akkor legtöbbször bonyolult a helyzet. Nekünk férfiaknak, olykor nagy kihívás maga a szituáció, a hifiben pedig  egyenesen a legnagyobb, ami érheti szeretett rendszerünket. Hogy miért? Mert nagy hangerőnél a hölgyek hangterjedelme erősen beszűkül, a lehallgató berendezésünk furcsa mód teljesen hasonlóan viselkedik. Nem az történik, mint egy nagyzenekarnál, ahol sok rendszer kinyílik és jól szól. Itt a dolog valószínűleg már a CD/LP mérhető dinamikájával kezdődik, ami nevetségesen kicsi az élő hangterjedelemhez hasonlítva, a lánc többi része pedig sietve lenyeli/elsikkasztja/kiélesíti a még megmaradó energiákat és hangszíneket, a szóló női hangnál különösen. Ezek miatt tehát, amikor a...

Hova is tegyelek? – Heed Elixir erősítő

A Heed Audio azt hiszem kiérdemelte, a legfurább hifi komponenseket gyártó cég címét. Eleinte csak azzal keltettek feltűnést, hogy akkora méretben csináltak elő és végfokot, D/A-t, fejhallgató erősítőt, phono fokozatot, amekkorában más cégek csak egy távirányítót tudnak inkább elgondolni. Aztán ott a Thesis sorozat, aminek a központi darabja, a phonora kihegyezett előerősítőben pluszban van egy bitang jó D/A konverter is, de igazi formáját a külső táppal hozza, ami viszont csak az analóg részt tápozza meg... És tessék, most megérkezett a Heed Elixir, ami egy integrált, távirányítható erősítő fixen beépített fonó fokozattal és egy világbajnok fejhallgató erősítővel. Tessék itt vannak a legfontosabb adatok:...

Pók csőben – audiofil gasztronómia

“Az emberek, ébren vagy álmukból, egyszerre csak felugrottak, heves fájdalmat érezve, mintha a méh csípte volna meg őket. Volt eset, hogy láttak a közelben pókot, volt, hogy nem, mindenesetre tudták, hogy ez a Tarantella. Kifutottak házukból az utcára, a piacra, nagy izgalommal táncolni kezdtek. Hamarosan mások is csatlakoztak hozzájuk, akik mint ők, épp most lettek megharapva, vagy az előző években, mivel ez a betegség soha nem múlt el végleg. A méreg ottmaradt a testben és újraéledt a nyári melegben. Csak a zene és a tánc volt hatékony gyógymód…” *** Ez az egyik legkorábbról fennmaradt beszámoló, 1200 –as évekből, Dél-Itáliából. Egy...

ef. Zámbó

Van ez a jó kis írás arról, hogy evett meg Miles Davis egy nagy tányér gulyáskrémes kenyeret Szentendrén, miközben ef. Zámbó István képeket vett. És tessék csak jó alaposan megnézni mögötte azt a festményt, a Sugárzó Koporsóvégű Önfényszopó Halottat. Ott a csodás műelemzés is a cikkben, és ha már abbahagytuk a röhögést, nézzük csak meg, mi van a kép tetején. Egy piros lábas, benne elszáradt fű. Igen, pont úgy, mit az ef. Zámbó Happy Dead Band klasszikus lemezének a borítóján. A motívum körbeért. https://youtu.be/BFirx7fzfAQ   Infantilis eklektika. Ennek jegyében készül azt hiszem ef. Zámbónál minden, kép, zene, szöveg. És hogy mennyire...

Állj! – Sony PS-F5 lemezjátszó

Mégis, mire gondolhattak a Sony-nál amikor megcsinálták ezt az álló lemezjátszót? Mondjuk őrölten jól néz ki, fejhallgatósoknak nincs jobb, mert van benne phono fokozat és fejhallgató erősítő is, így elég belerakni a lemezt, mint egy szelet kenyeret a kenyérpirítóba és már mehet is bugi. És hogy mennyire kultusztárgy? Hát nagyon, tessék csak ezt a domain nevet nézni, és kattintani: ps-f5.com https://youtu.be/6qQwiaZdP0k

Nekik nyolc – Stereo 8 autórádiók

Hétfőn adásszünet volt, kedden valami sorozat, de szerdán jött az amerikai krimi. Nekem, a szocialista tábor legvidámabb barakkjában született gyereknek ez felért egy világútlevéllel. Csodás világ volt, ami ugyan hasonlított a mindennapi életünkre, de mégis minden más volt. Nem Lada kanyarodott a házkapu elé a kátyús utcában, hanem egy hintósan ringó országúti cirkáló kerekei alatt csikordult meg a fehér kavics a focipálya méretű kocsifelhajtón. A telefonon rögtön tárcsáztak és nem emelték előtte a fülükhöz, hosszan várva a vonalra, bár gyanakodtam, hogy ez csak olyan filmes trükk. Amíg én motorhang alapján mondtam meg, hogy Wartburg jön vagy Skoda, az ottani szemtanúk...

Az utolsó csöves – Volga autórádió

A-17. Nem titkosügynök, nem egy harci repülő kódneve, és nem is egy művészcsoport. Az A-17, vagy ahogy sokak ismerik a Moszkvics Volga autórádió a szovjet ipar és a manapság inkább haditengerészeti kommunikációs eszközöket készítő Murom rádiógyár utolsó, teljesen elektroncsövekre épülő konstrukciója.  Miki barátom munkahelyének a vitrinjében pihen, sok más becses autóhifis ereklye mellett, mint amilyen az utolsó, egy példányban elkészült Videoton fejegység. Az ötvenes-hatvanas évek szovjet autóiból már nincs sok. Végzett velük a rozsda, a nem épp elsőrangú utak, az örökös alkatrészhiány, meg a modernebb konstrukciók. Amik pedig túléltek, azok múzeumok és gyűjtők féltve őrzött darabjai, akik napi harcot vívnak értük, hogy még...