Rézkígyó – TMP Audio kábelek

Már vagy két hete nyüstölök, egy adag kábelt, amiről úgy gondolom, hogy egy csomó hifista pont valami ilyet keres, csak még maga sem tudja. A történet úgy kezdődött, hogy a nagyszobánk kicsit átalakult TMP Audio tesztlaborrá. Tamás, az egyszemélyes gyártó részleg hirtelen átváltott fejlesztő részleg üzemmódba és elhozott mindenfélét kipróbálni. Volt itt még csak egy darabban elkészült prototípus, egyedi rendelésre összerakott eszköz, tápegység, amire csak azt tudtam mondani, hogy szép, mert éppen semmi hangot kiadó eszközbe sem tudtam bedugni, megy egy csomó kábel. A táp, az összekötő meg a hangszóró Hát most ezekről, pontosabban a réz ribbonokról szeretnék írni. Lapos...

Kövessétek a Dalfutárt

Annyit szeretnék kérni, hogy legyetek olyan kedvesek és iratkozzatok fel Dalfutár Youtube oldalára, mert nekem nagyon tetszik, és még sokáig szeretném nézni, és ehhez sok feliratkozó kell. Köszönöm. Hogy mi az a Dalfutár? Elmesélem.

Túlmérnökösködve?

Hifi cuccokon már nem igazán tudok meglepődni, de japán oldalakat böngészve azért még sikerül. Most például az itthon a Darumákról elhíresült, de ma inkább a fül meg fejhallgatóiról ismert Final Lab elődcégének, a Takai Labnak az egyik lemezjátszóját szeretném megfejteni.

A stúdiótól a hallgatóig, valamikor 1967-ben

Nem tudom, tényleg csak ennyi volt? Mindegy is, lehet majd jól megosztani analóg fanoknak, hogy tessék, ennél bonyolultabb láncot nem akarunk, analóg gyűlölőknek, hogy nézd már azt a középső meg alsó sort, na ott gyártják nektek a lemezbe a pattogást (nem), fiataloknak meg, hogy volt ám élet a hangkártya előtt is.

A mesélő – Line Magnetic LM 215 CD játszó

Megváltozott a világ. Itt ácsorgok a Rákóczi téren, Audiolife Attilára és az ő kínai CD játszójára várok. A hátam mögött az apolitikussá vált vásárcsarnok, de előttem csinos, rendezett és életteli. Szépen öltözött fiatalok sietnek szép helyekre. Biztos szépeket is gondolnak. Én viszont nem tudom kiverni a fejemből a nem is oly távoli múltat, amikor érettségi után az MHSZ (be)szervezésében hetente kétszer muszáj volt morzézni tanulnom az egyik térre nyíló házban. Sose felejtem a kapulajat, talán negyven méter a villamosmegállótól, de amíg odaértem, négy-öt, meglehetősen változatos és néven nevezett szexuális aktusra való felajánlkozásosfelszólítást kaptam a tér akkori úrnőitől, a kurváktól, miközben...

Testvérharc – AT VM 95 hangszedők

Most legyek nagyon taknyos, vagy inkább hallgassak AT hangszedőket? Ez tényleg nem olyan kérdés, ami az emberiség sorsát jelentősen befolyásolná, viszont az én fejemben csak ez keringett vasárnap. Aztán döntöttem. Elmentem a vinil.hu-s fülelésre, és közben lettem beteg. Gondoltam jó lesz nekem, ha szépen bekucorodok a sarokba, szipogok meg fújok és folyadékot pótolok, a melót, vagyis a hangszedők cserélgetését meg hagyom a házigazdára. Előre lelövöm a poént, nálam ez lesz a nyerő Szóval megérkeztem, jól megnéztem a tuningolt AT-5 lemezjátszót, amin volt exszovjet haditechnika rezgécsillapító, meg akril extra lemeztányér a kígyóhájon és borjúmájon kívül. Rákérdeztem, hogy miért ez a tesztalany,...

Egy csáppal kevesebb – Soulines Elgar

Ez most nagyon rövid poszt is lehetne, akár csak annyi, hogy a Soulines Elgar pont olyan jól tud szólni, mint a Kubrick, ha rendesen vízszintbe tudod állítani, és valami jó állványon használod. Azért itt még nem hagyom abba a történetet, nyugi. Az egész a vinil.hu-s nyílt napon kezdődött. Ott kért meg István, a tulaj és fő szervező, hogy próbáljam már ki az Elgart, mert sajna Soulines áremelés jön, és most ez fog annyiba kerülni, mint a Kubrick, és hogy mennyi a difi közöttük. Jó. Hazavisz, kicsomagol, feltesz az állványra, beállít, megszólal - ó te jó ég, ez most tényleg nem...

1+1=?

Nézem a képet. Idefelé, a galériába menet már láttam vagy tucatszor, mert ez van a kiállítás plakátján. A fura fejű nő az undok macskával. Azért élőben más mint egy háromszor két méteres zászlón lobogva. Nagyon kicsi, mindössze egy füzetlapnyi. És tényleg béna. Ez a furán torz fejű nő, nagy szemek, nagy orr, nagy száj, a többi meg..., nem tudom. Ilyet egy jó kezű hatodikos is megfest, igaz, a rajztanára jól le is szúrná érte, hogy miért nem ügyelt az arányokra, mi ez az aránytalan izé, de hát ez egy korai Lucian Freud főmű, és biztos annyiba kerül, mint a fél...