Másvilág,Otthoni hifi

Prémium bullshit – avagy megkapom a magamét Oliverdától

Csak néztem butám, mitől lett megint ennyire népszerű az USB kábel tesztelős bejegyzésem, aztán kiderült, hogy bizony jól meg lett nekem mondva a Logout blogon. A szokásos - nem hiszem, csak majd akkor ha kimérik nekem - de én hallom még az olcsó rendszeremen is, próbáld ki te is - nem próbálom, mert digitális ahol bitek mennek, azok meg tuti egyformák, tehát a tankönyv is megírta, hogy nem lehet difi - párbeszéd folyik a bejegyzés után a fórumozók között, érdemes beleolvasni, tanulságos. Szegény ValhallA mester hiába törte magát, a biteknek nem számíthat, hogy min utaznak? De tényleg bitek utaznak a...
Másvilág

Kortárs zene, de tényleg

“Elkezdődik egy kromatikus skála, és utána hatvan skálát kell eljátszani úgy, hogy kimarad egyre több hang. Aztán megyünk vissza, ugyanabban a sorrendben, de közben preparálnak az asszisztensek, méghozzá három szinten. Hangmagassági szinten, vagyis fémeszközöket tesznek a zongora húrjai közé, általában facsavarokat, amelyek a zongora hangját dúsítják és megváltoztatják a hangmagasságot. Ezután következik a papírozás és tiplizés, amikor a zenei hang változik a magasság szempontjából értékelhetetlen hanggá, fehér zajjá, végül következik a szivacs, amely elnémít mindent, még a billentyű moraját is. A néző azt látja, hogy a zongorista ugyanazzal a lendülettel játszik, de már nem hallani semmit.”

Másvilág,Otthoni hifi

HátShow, avagy hifikiállítás a másik székből

Szóval a ledobált hifilánc megszólal. És meglepetést okoz. Hiába ugyan az a szoba, mint mondjuk egy évvel korábban, mégis más. Az új tapéta teszi, vagy hogy teljesen átrendezték sokkal nehezebb bútorokkal a felette levő szintet, vagy éppen a bárszekrény lecserélt készlete, ki tudja. Mindenesetre szól valahogy. Már itt el lehet bukni a jó hangot a teljes kiállításra. Már itt érdemes kitalálni, hogy melyik doboz fog igazán illeni ide, milyen kábelekkel, mi szóljon, komolyzene inkább vagy langymeleg pop.
Aztán jöhet a finomhangolás.

Másvilág,Otthoni hifi

Csak aktí­van! – előerősítők

Azt hiszed, hogy a Gaku On szól ilyen jól? - szegezte nekem a kérdést István a bizonyos-dolgokat-bizony- sokkal-jobban-tudok fölényességével, mikor már vagy huszadszorra játszottam végig a lemezét a Budapest High End Show közönségének. Igen, én azt hittem, hogy az az elbűvölően angyali hegedűhang, ami Ruggiero Ricci lemezéről szól, az jórészt a legendás és mázsás végfoknak köszönhető, amiben több ezüst van, mint amit valaha láttak a pénzverdében. Hát nem - jött a súlyos figyelmeztetés Istvántól. Az előfoktól ilyen jó. Majd egyszer megtanulod. Megtanultam. Egy jó aktív előfok birtoklásánál nem is tudom, mi kellemesebb dolog fordulhat elő egy hifistával? Az analóg lemezjátszók...
Másvilág

Hallgassunk a csajokra

A hifisták igazán rémisztőek tudnak lenni. Az a fajta, amelyik becsukott szemmel, láthatóan valamire rettentően koncentrálva hallgat zenét. Ennek súlyosbított formája az, amikor hifi kiállításon teszi, és közben jól hallhatóan gyűrögeti a kezében a nejlonzacskóját. Aztán valami végtelenül elcsépelt zeneszám milliószor hallott frenetikus részénél felpillant és megjegyzi - Ez igen! Ugyanez a reakciója arra is, ha egy szubbasszus sugárzó jól meglengeti a szobában a levegőt, és érzéki könnyeket csal a szemébe egy finoman csilingelő magashangszóró trillázása is. Attól tartok, ezek az emberek nem hallják a zenét. Csak részleteket belőle. Egyszerre nem tudják befogadni, hol erre, hol arra koncentrálnak: - Óh,...