Hifis kalandok

Címke: Audio Note

Miafene? – MCS vagy Audio Note autóhifi hangszóró

Miafene? – MCS vagy Audio Note autóhifi hangszóró

Na most írtam én az MCS autóhifis cuccairól már itt, mint Kondo san kedvenc márkájáról, meg írtam arról, hogy az AN Japan maga is csinált őrülten ezoterkius hangszórókat autóba is. Nagyjából sikerült is összeraknom a történetet, hogy annó ki-kivel volt, de most megláttam a neten […]

Egy a ruhája – Audio Note UK Meishu erősítő

Egy a ruhája – Audio Note UK Meishu erősítő

Már nem is tudom, melyik Budapest High End Show volt, de hogy megrázott vagy harmincszor, az tuti. P.Q. mondta is, hogy ez lesz, hiszen ez még csak egy prototípus, olyan deszkamodell. Doboza nincs, néha a hangerőszabályzó gombja áram alá kerül, ami szar érzés, de az […]

Cső előtt

Cső előtt

Felkerült az ebay-re egy nagyon korai Audio Note Japan M7 előfok. Egyszer már alaposan kiveséztem ezt, és ott írtam arról is, hogy az első változatok nem végig csövesek voltak, hanem az erősítés egy részét FET-ek végezték. És mivel a FET modern alkatrész, az lett a sorsa, hogy pont beszüntették a gyártását annak a fajtának, amit Kondo mester pont jónak gondolt, így dühében a sokkal könnyebben elérhető csövekhez fordult. A többit pedig már ismerjük. A képeken azért van pár érdekesség, például a Seidensha kondik, vagy éppen a rikító sárga szigetelőbe bújtatott QSSC feliratú kábelek. Most pedig jöjjenek a képek:

 

 

 

Kincs ami nincs II – Audio Note Japan autóhifi hangszórók (meg sose látott otthoni szerkezetek)

Kincs ami nincs II – Audio Note Japan autóhifi hangszórók (meg sose látott otthoni szerkezetek)

Írtam korábban az MCS autóhifi erősítőkről, amik bekerültek az ország legháklisabb autóhifi megrendelőjének a Mercijébe, és nagyon jók voltak. Viszont a kalaptartóba beeszkábált angol AN doboz hangszórókészlet nem elégítette ki István minden igényét – kellett valami előre is. Ez a valami egy kis kekszes dobozban […]

15. AV Trend & Hi-Fi Show – képekben

15. AV Trend & Hi-Fi Show – képekben

Szerintem még sose volt Magyarországon olyan hifi kiállítás, ahol két NAD 5120 Rút Kiskacsa is lett volna, az egyik ráadásul egy Akai-Videoton torony tetején… Amúgy milyen volt? Azt hiszem én már túl öreg és szarkasztikus vagyok ahhoz hogy egy ilyen eseményen valamiért igazán lelkesedni tudjak. […]

A Black Gate visszatér, avagy a millió dolláros kondenzátor

A Black Gate visszatér, avagy a millió dolláros kondenzátor

A Black Gate kondenzátorok nagyjából olyasmik a hifi világában, mint Ettore Bugatti autói a négykerekűek rajongóinak. Nem különösebben ritkák, hiszen sorozatgyártásban készültek, vannak náluk különlegesebb, egzotikusabb darabok, de nem lehet nem odafigyelni a jelenlétükre. Ráadásul mindkettő megszűnt márka, de feltámadtak poraikból.

A Bugatti kétszer is, először a formatervező zseni Marcello Gandini tervei alapján az EB 110, de a befektetők kifutottak a pénzből, és a márkát megvette a Volkswagen csoport. Ők aztán szinte végtelenül mély bukszával megalkották a több mint 400-zal menő és több mint 1000 lóerős Veyront és közeli rokonait.

Bugatti

És feltámadt a Black Gate kondenzátor is. Az elektroncső.hu-ról ollóztam ki ezt a leírást, miszerint a Japán Rubycon gyártmányú elektrolit kondenzátorai egy Kazou Ishi nevű kutató találmánya alpján jöttek létre. A találmányt 1978-ban szabadalmaztatta. A szabadalom lényege, hogy az elektrolitot apró grafitdarabok dúsítják. Az alkalmazott technológiának és a részecskenagyságnak köszönhetően az amúgy lusta ioncsere így felgyorsult, és hasonlatossá vált a száraz elemek tudásához. Mindezt úgy, hogy a saját zaja 10-300-szor kisebb, mint a normál elektrolit-kondenzátorok esetében. A hagyományos ioncsere-eljárás meglehetősen hőfokfüggő, és a kondenzátorok hangjára éppen a magasabb hőmérséklet van jó hatással, míg élettartamukra kevésbé. A Black Gate eljárásban a hőmérséklet is szélesebb tartományban mozoghat, mint a hagyományos elektrolit-kondenzátorok esetében.

Biztos így van, én sosem szedtem szét egyet sem, de hogy van benne mágia, az tuti. Utánozhatatlanul ritmusos, nyílt, áradó és barátságos a hangja. És már nagyon-nagyon rég nem gyártják. Webshopok eldugott sarkaiban akad még néhány, az Ebay-en áramköri lapokról levagdosott, kurta lábú példányokat is árulnak és vesznek, meglepően szép pénzért. A legnagyobb készletet alighanem az angol Audio Note halmozta fel a Black Gate-ekből. Ők bőven használják az áramköreikben, mert nélkülük a hangjuk nem AN-hang. De minden készlet véges, így tulajdonképpen nem meglepő, hogy Peter Qvortrupék addig nyüstölték az eredeti gyártót, a Rubycont, hogy ismét gyártani kezdte a Black Gate-eket, Audio Note Kaisei néven. Jó, nem teljesen a régieket, az impregnált papír nem kap grafitbevonatot, de ez nem olyan nagy visszalépés, sőt. Peterék meghallgattak mindenféle változatot, és amire rábólintottak, az legalább olyan jó, ha nem még jobb a mostani AN készülékekbe, mint a Black Gate. Az AN Kaseiek kicsit csicsásabb, mint a régiek, ebben is rokonok a modern Bugattikkal, na meg abban is, hogy pokoli pénzbe került a gyártásba állításuk.

Mint ahogy pokoli pénzbe került az AN UK másik újdonsága, az ezüsttel kombinált tantál ellenállás. A sztori ismerős: egyszer voltak a jó kis japán Shinkoh ellenállások, de már ezeket sem gyártják, pedig kell a hanghoz. Így nem maradt más hátra, mint a angoloknak keresni céget, akik számukra legyártják a modern kori megfelelőt, sőt még talán valami jobbat is. A keresés volt két év, a spéci ezüst hozzá még egy. És hogy ez mennyibe került?

Shinkoh 1 wattos tantál ellenállások

A Black Gate projekt eddig olyan 250 000 dollárban van, mire a teljes sorozat gyártásba kerül, lesz az 1 000 000 is. Az ellenállásgyártásra 300 000 dollárt költöttek, de messze még a vége: lehet, hogy az is hét számjegyű befektetés lesz. Hihetetlen? Tényleg nagyon sok, de például a Black Gate feltámasztásánál a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy találjanak egy olyan japán papírgyárat, aki hajlandó a grafitos trutyival impregnált eredetihez hasonlót gyártani. Ez igazán piszkos meló, és a Rubycon meglehetősen kicsinyesen állt az eredeti beszállítóhoz, amikor a legyártott papírt ugyan fizette, de azt a melót nem, amíg kivakarták a gépeket a mindent ellepő grafitporból. A régi gyártó ezért hallani sem akart az alapanyag újra gyártásáról, hiába ígértek érte több pénzt. Az ezüstkivezetéses ellenállásoknál is csak a sokadik gyártó mondta rá, hogy esetleg megpróbálja, bár ilyet még sose kértek tőle.

Rubycon Black Gate

Persze lehet legyinteni, hogy azokból a méregdrága AN cuccokból futja erre is – de hogy ilyen alkatrészeket fejlesztessenek, gyártassanak, egyáltalán nem elterjedt a még sokkal vaskosabb árcédulákkal dolgozó ultra high-end világában. A legtöbben azt használják, ami a boltban van, csak a csomagolás nagyon különleges, persze akadnak kivételek.

Ha csak ennyi lett volna a videóban, már akkor is idelinkeltem volna, de a végén van még meglepetés. P.Q. arról mesél, hogy sikerült valami olyat összehozni a D/A konverterek terén, amire ő, a megrögzött analógkedvelő is azt mondja, ez már valami. Most épül a prototípus, és kutya jó. Jobb, mint bármi, amit az AN UK D/A konverterek terén csinált, pedig nagy respektje van ezen a téren is. Szóval rövidesen jön a sosem volt jól szóló digitális motyó, sok-sok diszkrét tantál ellenállással megépített R2R kapcsolással, és azok, akik 2014. június 1. óta vettek DAC 4.1x Balanced Signature vagy nagyobb modellt, ingyen javíthatják fel az új elektronikákkal a készülékeiket. Peter azt mondja, hogy ő mélységesen csalódna és sose venne semmit egy olyan cégtől, aki ilyen nagy értékű termékeknél nem így járna el.

Itthon Peter Qvortrupot sok hifista tartja sötétlekű rabló gazembernek, nagyjából ugyanannyian meg a hifivilág messiásának. Én egyiknek sem. Ő egy, a portékájáért rajongó, a szó legnemesebb értelmében vett kereskedő. Tessék csak figyelni, mit mond a fentieken túl az árazásról, az AN Levelekről, a komplett rendszer kínálásának szükségességéről. Ja, és mérésmániásoknak arról, hogy mit lehet mérni és mit nem – hiszen egy üzletember úgy érvel, hogy belekötni a szavaiba igen nehéz.

A beszélgetés vége pedig egy metamorfózis. P.Q. az üzletről, a hifiről kedvtelve beszél, de a lemezekről igazi lelkesedéssel. Tessék csak figyelni, hogy változik a hangja, ahogy kedvenc vonóslemezéről mesél, amin Starker János Kodályt csellózik.

 

↵ Use original player
By Steven Rochlin
YouTube
  • 720p
  • 360p
← Replay
X
i

 

 


%d blogger ezt szereti: