Borlai Gergő és az ő öt kedvenc dobsoundja

Rettentő boldog vagyok, hogy új szerzőt mutathatok be a blogon, a világ legjobb dobosát, Borlai Gergőt. Aki nem ismerné, itthon már kábé minden díjat elnyert és játszott mindenkivel élőben, meg rettentő mennyiségű lemezen, jelölték Grammy díjra, amiről és az életéről például itt mesél, vigyázat a lenti Billy Cobhamot időző számában akkora funkolás van 1:52-től, hogy én már hónapok óta képtelen vagyok kiverni a fejemből. https://youtu.be/FKCx8SSMAZE Néha szoktam nyaggatni hülye kérdéseimmel, de ha nem lett volna egy rettentő hosszú Facebookra streamelt bemutató a róla elnevezett Gretsch pergődobról, amit most nem tudok belinkelni mert egyszerűen nem találom, akkor sose nyaggattam volna ennek...

Zenei terápia és a szorongás kivetülése

Jordan Rakei új zélandi születésű, ausztrál állampolgár, aki egy ideje már Londonban él és a patinás ninja tune kiadónál jelent meg az új albuma, amelynek címe What We Call Life. Rakei igazi multiinstrumentralista, több hangszeren is játszik, a zenéiben azonban mégis a kissé fátyolos, olykor Stingre hajazó énekhangja van a középpontban. A lemezen hallható darabokat nehéz lenne kategórizálni, de ha megpróbáljuk, akkor az elektronikától egészen a jazzig terjedne a stílusok keverése, de van olyan szám is, amiben vonóskíséret van, mégis könnyen hallgatható, amolyan mutáns, huszonegyedik századi pop zene, amely egyrészt a jazzből, másrészt a neo soulból építkezik. Nem véletlen, hogy...