Earblog

Odaadnám neked ezt a trafót kipróbálni – mondta Bodnár Zsolt, vagyis a 72audio maga. Hifista énem rögtön helyeselt, hogy perszepersze, hozzuk el, dugjuk be, teszteljünk és füleljünk. A blogger énem viszont hevesen tiltakozott. Egy MC trafót? Az olvasóid közül minden tizediket érdekelne egy ilyen izé, de a fele rögtön elkattint, ha kiderül, hogy magyar, a maradék hatvan százaléka megint, ha megtudja, hogy többe kerül mint három nagylemez a turiból, a maradék háromnegyede azt gondolja, hogy neki ennél jobb van. A maradék kettőt meg akár fel is hívhatod telefonon. Szóval tipródtam.

Nem lehetne úgy, hogy jön mellé a phono is? Szerzek hozzá még valami érdekes MC-t is, úgy már kijönne egy poszt – válaszoltam, miközben hifis énem azt sorjázta, hogy hülyevagyhülyevagykérjedel. De, lehet úgy is – jött a meglepő válasz, és egy perc múlva már boldogan autóztam haza két dögnehéz fekete hasábbal, meg egy Zyx R50 Bloom H hangszedővel. Már tervezgettem, hogy milyen jól visszalinkelgetek a régi ZYX-es írásomra, a tényleg zseniális Airy 3S-re, megnézem innnen-onnan, meg majd lesz két bekezdés a 72audio cuccoknak.

Nyugi, nem így lesz. Ez a Zyx egy ügyes hangszedő, de bankot nem robbantanék érte. Jó áron jó választás, a magas kimenete miatt illeszkedhet sok phono elektronikához, a közép tartományban mutat valamit abból, amiért sokan fülig szerelmesek az Airy 3S-be, de ennyi. Meghallgattam, aztán pár nap után vissza is költözött a dobozába.

Ellenben a 72audio phonoja, amit csak Nagyfonó néven emlegetett Zsolt, más kategória. Miután lebírtam életem legrejtélyesebb földelési hibáját a média playerként használt MacMini USB kábelének a cseréjével, amitől végre elcsendesedett a búgás, és nyugodtan fel tudtam tenni egy lemezt, hamar összeállt a fejemben az értékítélet. Ez az elektronika jókor van jó helyen, és pont jókor jött. Már hónapok óta mocorgott bennem, hogy hanyagolnám a triódázást, a 2A3-azást, a Klonedozást. Nem mintha nem lenne jó, sőt, most állt össze igazán, de most másra vágyom. Itt-ott meg is említettem, a dolgot, volt kölcsönben is lehetséges vevőjelölteknél, de csak fél szívvel toltam a lehetséges üzletet. Aztán a Sparkler lánc lökött egy jó nagyot a dolgon, a 72audio phonoja meg még nagyobbat. Én most tranzisztorozni meg Fetezni akarok. Ez nagy ugrásnak tűnik, de nem az. A jó csövesekre mondják, hogy úgy szól, mint egy tranzisztoros, csak jobban. Én ezt arra módosítanám, hogy másképp jól.

A 72audio fonóját hallgatva nincsenek kérdések meg kétségek. Nincsenek apró kis bizonytalanságok, elnézendő nüanszok. Tények vannak és konkrétumok. Ott állt a zenész, húsz centire a mikrofontól, a zaj a háttérben egyértelműen a felvételnél használt orsós magnóé, igen, most 0,2 grammal megnövelve a tűerőt minden jobb, a bőgős a harmadik ütemnél tényleg félrepenget egy kicsit. Szóval részlet és bizonyosság dögivel, de úgy hogy nem szabdalja miszlikre a zenét, megvan minden egység, könnyű felismerni a zenei kötőanyagot.

Kicsit izgultam, hogy majd laposan fog szólni, mert elemes táplálású, (érted, lapos-elemes) de a Human Audio segítségével fejlesztett LiFePo4 akkuk megleptek. Nem udvariaskodik, nem húzódik vissza, nem dől össze a hangkép a csúcspontokon sem. Ja igen, Human Audio, vagyis külső segítség. Nem csak ők vettek részt a fejlesztésben. Nem szedtem szét, de Zsolt elmondása szerint olyan alkatrészek ücsörögnek a dobozban, amik közül egy sincs véletlenül az adott helyen és csak úgy találomra kiválasztva egy katalógusból. A kapcsolás tervezőjének, Oláh István Tibornak évtizedes tapasztalata dolgozik a kis fekete dobozban, és ezt hallani is.

Végül jöjjön az MC trafó. Ez Zsolt saját konstrukciója, éppen egész más után kutatott, amikor felötlött benne a koncepció. Elárult több részletet, de őszintén szólva mind elfelejtettem. Mindegy is. Persze egy ilyen trafónak nagyon is illeszkednie kell az előtte álló hangszedőhöz, meg a mögötte álló erősítő fokozathoz, talán ez a legkevésbé univerzális hifi eszköz, még ha nem is látszik rajta. Én három hangszedővel használtam, és az derült ki, hogy hogy tökéletesen illeszkedik a phonohoz a karaktere. Pontos, precíz, befejezett, de nem túlélesített hang. Van zene a drótjaiban.