Egy hifis kalandjai a tárgyak világában

Címke: Soulines

Fából faragott királyfi – Soulines Dostoyevsky DCX lemezjátszó

Fából faragott királyfi – Soulines Dostoyevsky DCX lemezjátszó

Aki olvas, annak nem lehet meglepetés, hogy nekem a Soulines Kubrick a lemezjátszó. A hangja, felépítése, kinézete egyaránt bejön. Viszont nekem hiába esztétikai remekmű, ami még a frankfurti Mozimúzeum tárlatára is eljutott Stabley Kubrick 2001 Űrodüsszeia bemutatójának ötven éves évfordulóján, sokaknak nem elég lemezjátszószerű. Mert nincs […]

Mindennapi fétiseim

Mindennapi fétiseim

A zenerajongók nagy többségének nyűg kezelni a hifit. Az a sok gomb meg izébaszkura, és nahát, cserélni kell a tűt a lemezjátszóban? Hát a hifisták nem ilyenek és ÉN hifista vagyok! Vagy fetisiszta? Nem tudom pontosan, de most mesélek róla. Ifjú Hifi Magazin-fanként is meg-megtetszett […]

Örökös bajnok – Goldring 1042 hangszedő

Örökös bajnok – Goldring 1042 hangszedő

Azzal akartam kezdeni ezt a bejegyzést, hogy 19yx-ben készült az első Goldring 1042-es hangszedő, és tessék, azóta is milyen jó. Ezzel viszont két baj is van. Az első, hogy nem tudom milyen számot kell írni az yx helyébe. Az y nagy valószínűséggel 9-es, de nem biztos. Amikor a 10-es Goldring hangszedőcsalád megjelent, akkor a hifiről az újságokban írtak, nem az interneten, így egy webes keresés csodás maradványokat hoz fel a web (h)őskorából, de pontos találatot nem. Illetve olyat is, és most szépen beírhatnám, hogy 1995-ben jelent meg, pont jókor, a kilencvenes évek közepén, amikor az Ortofon VMS sorozat kifutott, az Audio Technika éppen tespedt, a Shure meg inkább a DJ-re koncentrált. A korszak jellemzése még stimmel is, de az évszám biztosan nem, hiszen tessék, itt a Hifi Magazin 1992/1-es száma, amiben bemutatkozik a Goldring 1042 a ProJect 4/II és a Roksan Corus Black és Blue. Sőt, egy 1990-es angol lapszemlében is szerepel már a 1042 mint ajánlott produktum, szóval az az y akár lehet 8-as is.

Na és hogy kerül ide a Roksan Corus meg a ProJect 4/II? Pont úgy, mint az Audio Note UK IQ 1-2-3. A Goldringgel gyártatják és a saját nevük alatt adják el. A Pro/Ject ebből a szempontból kicsit kakukktojás volt, mert ott a hangszedő háza sem változott, a másik két angol átneveztetőnél szerencsére igen. Gondolom, kaptak egy mintapéldány, amit szemöldökfelcsúszva szereltek be a hangkarba, miközben elfogyott vagy egy pint tejes tea. Mert a 1042 és a kis tesói elég béna módon prezentálják magukat.

A piros tüskékről kell lepiszkálni a hangszedőt. A doboz aljában kaptak helyet a beszereléshez szükséges kiegészítők

Egyszerű, olcsó műanyag dobozban utazik, két tüske közé szorítva, amiről nem is olyan egyszerű leszedni. Ha ez sikerült, akkor alatta találunk egy pár csavart a hozzá való anyával és egy kis csavarkulcsot. Praktikusan nézve a dolgot ezzel a körítéssel nincs semmi baj, de az egész olyan olcsójánososan béna. Az anyát egy ujjal a hangszedő házához szorítva, miközben a másik kézzel a hangkar tetején a csavarral utat keresve pedig pedig azon jár az agyunk, hogy ezt muszáj így csinálni? Nem, a Goldringnél pontosan tudják, hogy lehet sokkal egyszerűbben is. Elég egy csavarmenetet a hangszedő testében kialakítani, hogy a beszerelés ne torkolljon paródiába, a finommotoros mozgások igazi próbakövévé, a már megint leesett anya utáni kutatások negyedóráivá – de ezt csak az AN IQ- és a Roksan Corus-tulajok tudhatják meg.

Balra a Goldring: a lyukon dugjuk át a csavart, a végére meg tegyünk egy anyát megoldása. Jobbra pedig a Roksan a beépített csavarmenettel

A csomagolás póriasságát és a beszerelés maceráját azonban nagyon könnyen feledteti a Goldring 1042, amint megszólal. A kicsit is művelt hifisták mindig azon rágódnak, hogy ők most éppen zenerajongó széplelkek, vagy kütyümániás műszakiak. A Goldring erősen a zenerajongás felé billenti a mérleget, mert amit csinál, az úgy jó, ahogy van. Önmagában elég drága, hogy elhiggyük, az egyik legjobb MM hangszedő van a lemezjátszónkban, és emiatt a kisördög kevésbé macerál, hogy mi lett volna, ha inkább ezt vagy azt veszem, hanem kényelmes hátradőlésre késztet, hogy felfedezzük a portéka jóságát. És nem is kell csalódni. Jól követi a barázdákat, nem egy kényszeres takarítógép, ami minden szöszmöszt összegyűjt a kifutó barázda végén. Nagyjából minden hifis kategóriában legalább jó jegyet érdemel. És közben szokatlanul érzelmesen – ha kell, a fülünkbe röhögve, ha úgy alakul, a vállunkon sírva – zenél. Nem hagyja, hogy csak úgy bekukucskáljunk az ajtón, hogy milyen is itt a buli, mint egy jó házigazda; behív, lesegíti a kabátunkat, hoz nekünk egy jó italt, megmutatja, hol a ropi meg a szendvics, bemutat a leghelyesebb csajnak/hapsinak (nem kívánt törlendő), aki miatt egyáltalán eljöttünk. Aztán, ha már sínen vagyunk, feltűnés nélkül lelép.

És valahogy jó irányból közelíti meg a dolgokat. Olyan, mint egy életigenlő életvezetési tanácsadó. Igen, ezek szörnyen szóló német heavy metal lemezek a nyolcvanas évekből, de kacagjunk egy jót a bajoros angolságon, és tééényleg élvezzük az energiát, ami lejön az albumokról. Igen, tényleg olyan ez a garázsvásáros ötven forintos Hobó, mintha smirglivel megcsiszolták volna, de meeeeenyire zseniális itt a hangszerelés. Igen, tényleg izgalmas volt kibekkelni, amíg megjött Japánból ez a Szabó Gábor-lemez, de megérte, mert a japán nyomások ugye tééényleg a legjobbak. Na jó, ebben nyakig benne van a Soulines Kubrick lemezjátszó is, amivel nagyjából minden hangszedő jól szól, de itt ennél többről van szó.

A Goldring 1042 vagy éppen a saját Roksan Corus Blackem egyfajta határvonal. Velük már minden lemezt élvezettel tudok meghallgatni, ami ennél több, az már kütyüzés. Egy jó MC hangszedő – mondjuk az Audio Technica AT 33 PTG/II – megmutatja, hogy miért kap csak jó osztályzatokat az angol hangszedő. Mélyek, magasak, energia, színpad, dinamika, csend: mindenben többet mutat az MC. Egyedül a pozitív energiák áramoltatásában nem. Ráadásul, bár önmagában olcsóbb az AT, kell utána egy olyan phono, ami MC-vel is jól bánik, vagy illesztőtrafó – és sok szerencse, hogy a jelszintek rendben legyenek. Nálam pedig elég a Heed Obeliskbe bedugni az MM kártyát, és a Goldring máris zenél. Persze a Quasarral jobban zenél, de nem kín visszalépni. A Klonedo M7-es csövessel másképp szól, de a barátság hasonlóan közeli.

Muszáj összehasonlítani a Goldring 2000-es sorozatával is, ha már korábban azt is jól megdicsértem. Röviden, a 1042 jobb. Nem őrülten, nem klasszisokkal, de jobb. Kiegyensúlyozottabb, finomabb, de ami nagyon fontos, több benne az élet, és vidámabb. Ebben a 2300-as sem rossz, nem meglepő, hogy pont ezeket a hangszedőket emelte be a kínálatába a Goldring, mert biztos van olyan hangkar, ahol a ducibb 2300-as jobban muzsikál, és a kicsit kiemelt basszusával egy csomó láncban akár még jobban is szerepelhet.

Aki nagyon figyelt a bejegyzés elején, az talán még emlékszik rá, hogy két gondom volt a Goldring 1042 dicsőítésével. Az egyik a kormeghatározás, a másik pedig az, hogy nem tudom, a mai 1042 mennyire ugyanaz, mint a megjelenésekor. Tessék csak megnézni ezt a közös képet az egy generációval ezelőtti Roksan Corusszal, a Blackkel:

Egyenes vagy görbe?

A szemmel láthatóan kicsit más házon kívül jól látszik, hogy a Roksan (és az Audio Note IQ) tűszára L alakban görbül, a Goldringé meg egyenes. A Roksan tűje Gyger II, az új, a Silver változaté Gyger S. Pont mint a most futó 1042-é. Az AN meg annyit mond, hogy náluk a csúcsmodellben a tűszár titán, a tűgeometria meg mint az IO MC hangszedőben, ami talán Gyger I. Eddig még sikerült követni a dolgot? Akkor most nehezítem. A Goldring 1042 a család legnagyobb darabja. Van még 1022, 1012, 1006, ami mind ugyan az a hangszedő, csak a a tű és a tűszár más. Igen, meg lehet csinálni, hogy veszünk mondjuk egy 1012-őt, és majd később, és ha feljebb akarunk lépni, csak a tűt cseréljük mondjuk a 1042-re.

Igen, van itt minden, mint a búcsúban, eltérő anyagú és formájú tűszárak, többféle tűprofil. Pont mint a Mazda MX5Fiat 124 Spider-páros. A japánok már sokadik generációját gyártják ennek a mérföldkőnek számító, fenomenális kocsinak, és most az olaszok betársultak melléjük. Kicsit más formát adtak a Spiderüknek, a  saját motorjaikat, de a zsenialitás megmaradt.

A Goldring 1042 pont ilyen mérföldkő. Évtizedek ót a porondon van, és évtizedek óta viszonyítási pont, referencia. Évtizedek óta teszi fel a kérdést a hifistáknak: kell ennél jobb? Nem tudom. Én most mindenesetre elmegyek Fields of the Nephilim lemezeket hallgatni egy Sándor Zsolt-féle Roséval. Mert ami jó, az jó.

 

A tesztre kapott Goldringért pedig nagy köszönet a Pointe.hu.nak!

 

A külsős – Goldring 2300 hangszedő

A külsős – Goldring 2300 hangszedő

Öregszem. Régen nem fordult volna elő olyan, hogy egy kölcsönbe-tesztre kapott hifi több napot is beszereletlenül töltsön nálam. Sokszor már hazafelé autózva elkezdtem kiszedni a dobozából, ha már akkor lett volna  Youtube, akkor én lehettem volna az első vlogger, aki az unboxingot és a road […]

Fekete és fehér

Fekete és fehér

Kőleves – StandArt Jubilee

Kőleves – StandArt Jubilee

 

Annyira egyszerűen indult. Egyszer volt, hol nem volt, volt a StandArt nevű, ügyes, okos mindenevő állódoboz. Szerették a hifisták, szerette a sajtó. Mérve is jó volt, hallgatva is jó volt, nem is került nagyon sokba. Aztán változtak az idők, ma már a hangszórókat gyártó Vifa gyár sincs meg, a dobozokat gyártó üzem sem, egyedül a Zsolt Audio tudja a huszonöt éves jubileumot ünnepelni. Nem indult nagy dolognak az egész, legyen huszonöt pár, szép doboz, az eredeti StandArt méretben és felépítésben, bele valami kellemes hangú hangszórópár, és kész. Hát nem ez lett. Mint a mesebeli kőlevesben: először került bele egyedi, csak a StandArt számára modifikált Seas hangszóró, aztán igen trükkös kétkamrás csillapított doboz, egyedi furnér, 25 párra limitált darabszám. Mi marad az eredeti dobozból? A külső mérete. Kőleves.

StandArt Jubilee loudspeaker

Vagy disszertáció, ahogy Zsolt fogalmazott  a bemutatón. A StandArt Jubileeben benne van minden, amit most gondol egy állódobozról. Ez nem egy kihajtogatott Enigma, felnagyított Bee vagy naprakészre hozott huszonéves StandArt. Ez egy új doboz. Lesz hozzá szép és aprólékos leírás pdf-ben, abban benne lesz minden részlet. Most csak annyit, hogy 91 dB az érzékenysége, impedanciamenete igen barátságos, frekvenciaátvitele meg nagyon lineáris. Az ára pedig 385 és 445 000 forint között, attól függően, hogy ki milyen furnérral kéri. Hozzájutni úgy lehet, hogy a Zsolt Audiónál be kell jelentkezni egy demóra, ha tetszik, kiválasztani a kivitelt, befizetni az előleget, majd indul a gyártás.

jub9

Na és hogy szól? Biztatóan. Fura volt, hogy ezúttal a Zsolt Audio bemutatótermében egyáltalán nem volt mindegy, hol ült az ember. A Jubilee nem az egész szobát tölti meg zenével, hanem oda rajzolja meg a színpadot, ahova kérik. Az erősítésre nem háklis, hiszen működött Heed Elixírrel, demonstrálandó, hogy egy kis teljesítményű csöves is jó hozzá egy Pointével meg Thesisekkel. Kiderült, hogy van karaktere, meg az is, hogy azért simán hozza az erősítés meg források közti difiket. A többit pedig meg kell tapasztalni. Ahogy láttam a papírt, amire azok iratkoztak fel, akik további ismeretséget akarnak kötni a StandArt Jubileeval, nem csak én gondoltam így.

StandArt Jubilee loudspeaker

Még néhány dolog távirati stílusban. Rövidesen elkészül a streamerkártya, ami lehetővé teszi, hogy néhány Heed készülék okoseszközről távirányítható hálózati zenelejátszóvá változzon. Jövőre indul az átalakult AP klub. Egy Rega Planar is lehet egész ügyes lemezjátszó, ha elképesztően jó tápegységet kap maga mellé. A Soulines Kubrick, Isokinetik Melody Silver lemezjátszóban a Heed Zene is nagyon-nagyon jól szól.

jub20

 

 

Púder Show képekben

Púder Show képekben

Megvolt. Jó volt. Ide írom, hogy pontosan mi szólt, mert tuti hogy meg lesz kérdezve: lemez — Audio Technica AT 33 PTG/II — Isokinetik Silver Melody SM 750 hangkar (vagyis egy átkábelezett, másik ellensúllyal ellátott Jelco SA 750) — Soulines Kubrick lemezjátszó — Isokinetik karkábel — […]

Soulines party képekben

Soulines party képekben

Bevállalós dolog volt. Zsolt részéről azért, mert bár ugyan volt már nála a Soulines Kubrick, aminek az apropóján létrejött ez a találkozó, azt nem tudhatta előre, hogy Igor, a lemezjátszók gyártója elég ügyes showman ahhoz, hogy elszórakoztassa a demószobában a nagyérdeműt. Egyáltalán a nagyérdemű elég […]

Valami karácsony?!

Valami karácsony?!

Más állapot -Zsolt Audió Mikulás Party képekben

Más állapot -Zsolt Audió Mikulás Party képekben

A falak maradtak. Azt hiszem. Mármint a külsők. Talán. Más nem nagyon. A Zsolt Audió, a Heed gyár bemutató és elárusító részlege ugyanis teljesen megújult. A plafon sötét bézs, alatta egy barna sáv, a fal nagy része pedig a legvilágosabb árnyalat a három közül. Új […]

Egy másik kiállítás képei – AAA Forum Krefeld 2015

Egy másik kiállítás képei – AAA Forum Krefeld 2015

A Heed Audió rendszeres kiállító a német Analog Audio Association krefeldi showján. Zsolt eddig a saját blogján osztotta meg a fényképeket, de mivel az éppen felújítás alatt van, hát elkunyeráltam őket. Jöjjön most az első adag, azok, amikhez én is tudok képalákat írni, a többit majd […]

Kistestvér – Soulines Elgar

Kistestvér – Soulines Elgar

Igor elkészült a legkisebb Soulines lemezjátszóval, az Elgarral. Fogott egy Kubrickot, a bal oldali doboz meg láb nagy részét elhagyta róla, csak a motor maradt. A láb meg egy cső, a’la Kuzma, és a cső vége egyben a bekacsoló és sebességváltó gomb.

 


%d blogger ezt szereti: