Egy hifis kalandjai a tárgyak világában

Címke: fejhallgató

Minek nevezzelek? – TMP Ant erősítő

Minek nevezzelek? – TMP Ant erősítő

-Mi lesz a következő termék? -Egy fejhallgató erősítő. Az Ant. Persze az is csöves hibrid. Olyan 150 000 körül lesz az ára. -És szerinted lesz erre kereslet? -Hát rendes erősítőnek is jó. Kicsi erősítőnek. Olyan 9 wattos. Ezt most komoly? Tamás a frissen indult TMP […]

Okos húzás – Meze 99 Neo és Classic

Okos húzás – Meze 99 Neo és Classic

Na jó, ilyen még nem volt, hogy így belenyúljak egy blogbejegyzésembe, de  most muszáj. Ugye ennek a posztnak eredetileg az volt a vége, hogy jön majd a Meze 99 Classic, és majd annak a fényében jől eldöntöm, igazából milyen is ez 99 Neo. Nos, meg […]

Relativitáselmélet – Heed Elixir erősítő

Relativitáselmélet – Heed Elixir erősítő

A fülem mögött képződött apró izzadtságcsepp elérte azt a méretet, amikor muszáj lett volna tenni valamit vele. Mondjuk letörölni, és akkor abbamaradt volna a szörnyű viszkető érzés, amit okozott, de nem, nem mozdultam. Minek, hisz jön másik – gondoltam magamban éjjel kettő felé, nehezen zihálva a még mindig harminc fok feletti, mindent és mindenkit kizsigerelő kánikulában. Szóval nem mozdultam, az Audio Technica fülesemet sem mozdítottam, csak feküdtem tovább, és zenét hallgattam a világ legelvarázsoltabb fejhallgató-erősítőjével, a Heed Elixírrel.

Heed Elixir

Elvarázsolt hát, mert ki látott már olyat, hogy egy füleserősítőbe rakjanak egy MM hangszedő jelét fogadni képes phonofokozatot is. Ettől aztán a Heed összehozta a hifi jelen állása szerint két legmenőbb dolgot, a fejhallgatózást meg a lemezjátszást. Mondjuk volt hova nyúlniuk, van a kínálatukban mindkettőből olcsóbb és drágább, csak valahogy össze kellett dobozolni. Viszont, és ezért nem tudom már órák óta abbahagyni a lemezhallgatást, valamit elrontottak a számolásnál. Az Elixír 1000 euró. Nagyjából annyi, mint a kisebb fejes erősítő meg a phonofokozat. Kicsit drágább, mint a komolyabb fejes erősítő, a Canalot a közepes táppal, az olyan 900 euró. Viszont legalább úgy szól, ha nem jobban! Na és phonofokozat sem kispályás; hogy testileg mennyire rokon a Quasarral, nem tudom, de hangra biztosan. Az meg megint 900 euró körül van.

A legfontosabb csatlakozó
A legfontosabb csatlakozó

Sade-nak vége, vinilt elcsomagolom, és odarakom a borítót a Csodálatos Mandarin mellé. Be kéne fejezni, kéne valami hallgathatatlan. Kibújok ideiglenesen az AT pihepuha bőrpárái közül, és előkeresem azt a Hobó-lemezem, akit valaki egy alaposabb csutakolásnak vetett alá, gyökérkefével. Még éppen le lehet játszani, de  a sikálós merénylet után úgy szól, mintha a gitáron csak a két mély húr volna, a cinnek pedig a próbatermben maradtak és nem jöttek el a stúdióba. Szóval szörnyű dünnyögés az egész, de nini, már itt is vége a lemezoldalnak. Átok ez az Elixír fejes erősítő, ahol talál egy kis zenemorzsát, azt kiszedi és feltálalja.

Takstar Pro 80 fejhallgatóval
Egy nullszériás, még narancssárga LED-es Elixir Takstar Pro 80 fejhallgatóval

Mondjuk elég kemény kezű is a fejesekkel. Próbáltam AT-vel, Gradóval, Takstar Pro80-al, Beyer Pro 770-el meg a nyitott Takstar 671-gyel. Mindegyiknek be kelett adnia a derekát. Az Elixír megkövetelte, hogy először csinálják meg a házi feladatot jól. Legyen ritmus, aztán dinamika, arányok szépen megrajzolva, tempó, és ha mindez összejött, akkor lehet egyénieskedni, megmutatni, ki miben ügyes.

Az a Led a valóságban szerencsére fehér
Az a LED a valóságban szerencsére fehér

Jó, jó, szóval itt van egy világbajnok fejes erősítő, na de mit tud mint rendes otthoni erősítő? A természetes ellenfél persze az Obelisk Si. Az ezereurós vajon mit tud az ezerötszáz eurós ellen? Ez egy tök logikus kérdés, és én is majd’ egy hétig ezen töprengtem, mire végre leesett a tantusz, hogy nem is egy pályán játszik a két erősítő. Ők nem tesók, öcsike meg a bátyus. Persze egy oviba jártak, meg talán alsóban is azonos volt a tanáruk, de aztán két eltérő egyéniség vált belőlük. Annyira, hogy az Elixir nem is akar hasonlítani az Si-re. A megszólalása szellős és levegős, könnyed, de nem könnyű súlyú, van ott basszus és kontúros magastartomány is. Az Elixir fiatalosabb, lazább, könnyedebb stílusban adja elő magát, mint egy lelkes kölyökkutya: rögtön imádni való, jó vele játszani, simogatni, a fülét vakarni, még akkor is, ha később kiderült, hogy a kert közepén órási gödrökben ássa el a vacsoracsontjait, és reggel ötkor lecibálja rólunk a takarót, szóval van még feljebb tőle az egyedfejlődés útján. Szóval minden úgy van, mint ahogy itt korábban megmondták az Elixírről az arra illetékesek, Attila, a tervező és Zsolt. És sokkal jobb kezelni is. Elsőre aggódtam, hogy az a két nyomógomb, az egyik, amin azt választjuk ki, hogy mit hallgassunk, a másik, amin azt, hogy mivel, kevés lesz, de a gyakorlatban teljesen bevált. A Heed távirányítóval is hibátlanul működik.

MM

Az Si komolyabb, felnőttebb hang. Elsőre nem lehet úgy beleszeretni, mint az Elixírbe. Akinek tetszik, az már látott és hallott egyet és mást a hifiben meg a koncerttermekben. Emocionális ez is, de másképp. Nem a hangokra rácsodálkozás örömét adja, hanem a hangzó egészet kínálja fel, kicsit félrehúzódva, kicsit talán túl szerényen is, de semmiképpen sem akarja ránk tukmálni az elóadásmódját. Ha tetszik, akkor jó, hanem, sebaj, lehet, hogy majd egyszer később ez lesz a te világod.

A tervező névjegye
A tervező névjegye

Na és akkor melyik a jobb erősítő hangdobozokhoz? Nekem az Obelisk Si, de a nyerésben oroszlánrészt vitt a Heed Enigma doboz. Ez karakterben és szellemiségben remek társa az Obelisknek. Ő is egy híres máskéntcsináló, még inkább, mint az elektronikák. Amikor ismerkedik vele az ember, muszáj újragondolnia, amit a hifiről tudni vélt addig. Az Enigma, mint egy repülőkapitány a felszállás előtti ellenőrző listával a kezében: rákérdez mindenre. Térhatás? Mélyek-magasak? Dinamika? Hangerő? Ritmika? Arányok?

Sűrűre sikeredett az Elixir belseje
Sűrűre sikeredett az Elixir belseje

Az Elixir viszont kikívánkozott az Enigmával végződő láncból. Barátság persze van köztük, szívesen elmennek együtt sörözni vagy egy jót tekézni, de nem egymást fogják hívni, ha elhagyja őket a nagy szerelmük. Megvan a maguk világa, az Elixirnek inkább a hagyományos dobozok. Aki volt a kis erősítő bemutatkozó buliján, az tudja, hogy a Verity Finn-nel viszont remek páros alkottak, jobbat, mint az Obeliskkel valaha. Nem véletlen, hogy a Heednél most gőzerővel dolgoznak az új Bee hangdobozon, ami az Elixir ideális párja lehet. Muszáj lesz akkor újrahallgatni, pláne, ha akkorra elkészül a dobozában és karakterében illeszkedő D/A-átalakító, hiszen ha van hifis cég, ahol bizonyítják, hogy a rendszer több lehet, mint egyes darabjai külön-külön, az pont a Heed.

Tényleg integrált, csak másképp, mint sokan gondolnák
Tényleg integrált, csak másképp, mint sokan gondolnák

 

 

 

 

Hova is tegyelek? – Heed Elixir erősítő

Hova is tegyelek? – Heed Elixir erősítő

A Heed Audio azt hiszem kiérdemelte, a legfurább hifi komponenseket gyártó cég címét. Eleinte csak azzal keltettek feltűnést, hogy akkora méretben csináltak elő és végfokot, D/A-t, fejhallgató erősítőt, phono fokozatot, amekkorában más cégek csak egy távirányítót tudnak inkább elgondolni. Aztán ott a Thesis sorozat, aminek a […]

Vissza a jövőbe – Pioneer U-05 D/A átalakító és fejhallgató erősítő

Vissza a jövőbe – Pioneer U-05 D/A átalakító és fejhallgató erősítő

Ó, azok a nyolcvanas évek csodásak voltak. A hifi világában legalábbis mindenképp. Szebbnél szebb hifitornyok kellették magukat a boltokban, na nem itt, hanem a még létező vasfüggöny túloldalán, a nagybetűs Nyugaton, de az már nem volt annyira elzárva tőlünk. Bécsi, müncheni kirándulásokon a saját szemünkkel […]

Fejhallgató találkozó

Fejhallgató találkozó

Ez a hifi már csak olyan, hogy állandóan meglepi az embert. A fene sem gondolta volna, hogy van olyan fejhallgató, ami ugyan meghálálja, ha valami combos elektronikát kötnek elé, de egy ócska kis okostelefonra kötve is lezenéli a mezőny 99%-át. Pedig az Audeze XC ilyen. A fene sem gondolta volna ezt, az amúgy remek, de sokkal háklisabb kistesó után

Daruma úr visszatér

Daruma úr visszatér

Kicsit laposabb, kicsit szélesebb, de a lényeg nem változott – a két fémpogácsa között golyózó golyó ismét ismét bevetésre kész! Megszületett az itthon oly népszerű Daruma készülékalátétek  második generációja, a Daruma San. Jó kis bigyó az előd, nekem is van belőle pár készlet. Amikor megvettem, […]

Csak ésszerűen – Laconic Night Blues NB-3A V2 fejhallgató erősítő

Csak ésszerűen – Laconic Night Blues NB-3A V2 fejhallgató erősítő

Megvan az a történet, hogy az amerikaiak hosszú munkával, egymillió dollárból kifejlesztik azt a tollat, amivel a súlytalanság körülményei között is lehet írni? Van benne hájtek volframkarbid hegy, meg nitrogéngázzal töltött tintapatron. (Csak zárójelben jegyzem meg, apám még iskolás koromban szerzett egy ilyet valahonnan a […]

A világ második legjobb fejhallgatója – Audeze LCD-2

A világ második legjobb fejhallgatója – Audeze LCD-2

A világ második legjobb fejhallgatója?
A világ második legjobb fejhallgatója?

Fura dolog a világon a második legjobbnak lenni. Itt van ugye Emmet Ray, a világ második legjobb gitárosa, aki elájul, vagy éppen a tetőn át próbálja elhagyni az épületet, ha véletlenül összefuthatna a világ legjobb gitárosával, Django Reinhardttal. Vagy ott van ez a Yohan Blake nevű fiú. Akkorát, de akkorát futott a Wembley műanyagján száz méteren, hogy a mai napig csak róla beszélnénk, ha nem lenne egy Usain Bolt nevű honfitársa, aki mégakkorábbat futott. Szóval másodiknak talán nem olyan jó lenni.

Na de ki mondja, hogy ez a fejhallgató, az Audeze LCD-2 lenne a világ második legjobb fejhallgatója? Hát maga a gyártó, hiszen ők úgy gondolják, hogy a nagytesó, az LCD3 a legeslegeslegjobb, ez meg szorosan a nyomában. Mások persze másképp, a legjobb címet biztos magáénak gondolja a nagyok közül Audio Technica, az AKG, a Sennheiser, a Beyer, a Grado és még sokkal inkább az olyan kicsi specialisták, mint a Stax, a Hifiman…

Atombiztos szállítódoboz, faápoló folyadék, tulajdonképpen működik kábel
Atombiztos szállítódoboz, faápoló folyadék, tulajdonképpen működik kábel

Az Audeze-nél persze mindent megtesznek, hogy az embernek eszébe se jusson ezt a második helyet kétségbe vonni. A fejhallgató egy formás kis műanyag bőröndben érkezik, védve terrorista támadás, atomvillanás és a mindennél sokkal súlyosabb macera, a légi szállítás ellen is. Ha az ember valahová leteszi, hatalmas elvárásokkal fog találkozni. Van aki azt hiszi, hogy valami precíziós bérgyilkosfegyver fog előbukkanni a hangosan csattanó zárak nyitása után, más valami csúcskategóriás mérőműszert vár, mondjuk egy szeizmográfot, ami pontosan megmondja hol robbant az észak-koreai atombomba, de fejhallgatót, hát azt senki. Van még az Audeze mellé csomagolva fakezelő folyadék, hosszú zsinór, meg egy olyan frekvenciaátviteli görbe, aminek egy jó részét mintha vonalzóval húzták volna meg.

Az Audeze LCD-2 hallgatása nem csak olyan fejhallgatószüzeknek élmény, mint amilyen Kékkutya volt
Az Audeze LCD-2 hallgatása nem csak olyan fejhallgatószüzeknek élmény, mint amilyen Kékkutya volt

Kézbe véve az LCD-2-őt két dolog jutott az eszembe. Szép és kisipari. Mondjuk annyira nem kisipari, mint egy Helius kar, de nem is annyira szép, mint mondjuk egy dögös Audio Technica fejhallgató. És sajnos nem is annyira kényelmes. A két vaskos párna hámba fogja a fejünket, mintha lovak lennénk, a jókora súly azon nyomban elkezdi tesztelni kutacsaink összenövésének az erősségét, én ráadásul szemüveges is vagyok, és hát az Audeze nincs jó barátságban ezzel a látásjavító eszközzel, mindenáron le akarta tolni az orrom végéig. Szóval szenvedni kell, hisz ez egy mácsó fejhallgató.

Ez egy mácsó fejhallgató
Ez egy mácsó fejhallgató

A hangja viszont…, hát az meglepő. Miki barátom, aki tud az én bugyuta hifis hobbimról, és elnéző mosollyal hallgatja a történeteim ebben a tárgykörben, cserébe azért, mert én ugyan így teszek, amikor mindenféle régi rozsdakupacokról mesél áhítattal, amiből majd egyszer veteránautó lesz, szóval ő feltette a fejére és egy perc hallgatózás után annyit mondott – ez nagyon más. Aztán hosszas eszmecsere után pontosítottuk ezt a másságot. Az biztos, hogy nem a megszokott fejhallgatós, itt szól a fejemben valami zeneminiatűr programot adja elő LCD-2. Inkább olyan, mintha bedugnám a fejem egy szobába, ahol zenélnek – mondta Miki, majd gyorsan visszaadta az Audeze-t, nehogy tényleg komolyan vegye az ajánlatom és hazavigye, mert az asszony nem engedne be a házba még egy drága hobbit.

A fejhallgatótól meglepően realsita térhatásért, a jó mélyekért jórészt ez a fura kialakítás a felelős, ami meglehetősen eltratja a fültől a nagy membránt és meg is dönti a síkját
A fejhallgatótól meglepően realsita térhatásért, a jó mélyekért jórészt ez a fura kialakítás a felelős, ami meglehetősen eltratja a fültől a nagy membránt és meg is dönti a síkját

Hát ez nagyon más – mondta donpe, akinek az Ужидобоз II látogatását köszönhettem. Mintha bedugnám a fejem egy ajtón a szobába, ahol zenélnek, de ő nem állt ellen a csábításnak, és a látogatása végén távozott az LCD-2-vel a hóna alatt, sőt később meg is vette a forgalmazótól, és boldogan meséli micsoda élmény vele az orosz romantika nagyjait füleni vele Pink Floyddal cserélgetve.

Az LCD-2 igen nagy fejhallgató
Az LCD-2 igen nagy fejhallgató

Na és itt jönne az, hogy akkor én meg szomorú vagyok, mert több heti együttélés után elvitték tőlem a világ második legjobb fejhallgatóját, és most ez mekkora űrt hagy az életemben, addig nem nyugszom, amíg össze nem kuporgatom rá a pénzt. De nem, most nem. Az LCD-2 nem nagyon illeszthető be az én életembe. Nyitott, tényleg mindent hallani belőle kifelé is és ez ellenkezik a családon belüli békés egymás mellett élés szabályival. Hagyján, hogy apán fejhallgató van ezért látványosan kivonult a família életéből, de még üvölt is az a fejhallgató. Nem, ez nem működik. A másik, hogy az LCD-2 nekem nem annyira különleges élmény. Végy egy jó nagy membránt, bízd rá a sávszélesség nagy részét, a mélyekkel trükköz egy kicsit, hogy legyen belőle elég, az egész legyen jó gyors, gitárzenéken meg egészen ütős, és az egészet csomagold be valami egyedibe. Ismerős a recept? Igen, ez az Audeze LCD-2, na de illik a Zu Druidomra is, és hát ez utóbbi a fizika ma elfogadott törvényei szerint erős előnyben van, mert ha szól, akkor nem olyan érzésünk van, mintha bedugtuk volna a fejünket egy szobába koncertet hallgatni, hanem ott vagyunk a szobában, a koncerten. Hiába teljesen más a két technika, a Zu póriasan egyszerű hangszórót dug egy fifikás dobozba, az Audeze meg egy végletekig finomított membránt és trükkös mágnesrendszert egy bambusz kalickába, nekem mégis hasonló a végeredmény. Persze szerencsés flótás vagyok, van szobám, ahol hangdobozok állnak, olyanok, amik igen gyakran tesznek a kedvemre. Azt hiszem preZu időszakomban kezem lábam törtem volna egy Audezeért, szigorú napirend szerint zárkóztam volna be egy szobába, hogy ne zavarjam a családot és viszont, és rettentő elmélyült kucorodások közepette fedeztem volna fel újra a zenéim.

A fának látszó anyag valójában bambusz
A fának látszó anyag valójában bambusz…

Persze piszkálta a csőrömet, hogy itt a világ második legjobb fejhallgatója és én mégsem vagyok belé szerelmes, mit lehetne csinálni, hogy az legyek, így nagyon tanulságos kísérletek alanya volt. Például megpróbáltam a Heed Canalottal mindenféle hifis mágiát. Tápkábelcsere, mozgó állvány, nagyon szilárd állvány, mindenféle USB kábelek csereberéje, sőt, még egy korábbi verziójú D/A kártyát is dugtam bele. Már megint az jött ki, hogy a legjobb alátét mi magunk vagyunk, vagyis úgy szólt a legjobban az LCD-2, hogy az egyik kezemben a Canalot, a másikban a tápja volt, minden más ezt közelíteni tudta csak.

... amit ilyen finom anyagokkal ápolhat a gondos Audeze tulaj
… amit ilyen finom anyagokkal ápolhat a gondos Audeze tulaj

Aztán az is kiderült, hogy az orosz Laconic Night Blues csöves fejhallgatóval egészen remek párost alkotnak. Nem csinált nagy változást a Canalothoz, vagy a TC Konnekt8-hoz képest a hang egészében, de adott neki egy olyan karaktert, ami miatt több volt mint egyszerű szórakozás a zenehallgatás, az LCD-2-vel töltött idő emelkedettebb tevékenységgé vált. Igaz, miközben lebegtem, azon járt az eszem, nem lehetne ezt még valahogy fokozni? Nem próbáltam, de a sanda gyanúm szerint az a kábel, amit az Audeze ad a fejhallgatóhoz talán a rendszer leggyengébb pontja. Az interneten könnyűszerrel találni olyanokat, akik kicserélték, van olyan elvetemült is, aki több méter Audio Note UK ezüstöt áldozott erre a célra és igen elégedett a végeredménnyel, a fene vinné a jó dolgát.

Büszkeségfokozó
Büszkeségfokozó

Na és akkor mi van ezzel a világ második legjobb fejhallgatója dologgal? Teljesen igaz. Sokaknak az, sőt sokaknak, nagyon is sokaknak ez lehet a világ legjobb fejhallgatója. Butaság lenne? Ugyan már, tessék elmenni Nomonohoz a forgalmazóhoz és kipróbálni. Garantált az élmény, de hogy szerelem is lesz-e belőle hát azt nem nem tudhatom, hiszen az égiek na meg a membránok útjai annyira kifürkészhetetlenek…

A két bőrpárna közé tett fejjel az élmény garantált
A két bőrpárna közé tett fejjel az élmény garantált

Visualizing Audio: Audeze Particles from Audeze on Vimeo.

 

A biteknek sem mindegy- LaCie, Locus Polestar, ValhallA, Oyaide USB kábelek

A biteknek sem mindegy- LaCie, Locus Polestar, ValhallA, Oyaide USB kábelek

Ott kezdődött a dolog, hogy egy laza mozdulattal átgurítottam az irodai széket az ötméteres USB-kábelen, amitől a szkenner, ami éppen a másik végén volt, hirtelen megtorpant, majd méla semmittevésbe révedt. Aha, kontakthiba – ismertem fel a baj okát egy pillanat alatt, és a drót célzatos […]

Under construction

Under construction

Gonosz dolog elvenni a gyerek játékait, bár hifis körökben elfogadott dolog, hogy az építőjáték fa kockái működnek készülékalátét gyanánt, de becsület szóra ezeket alvásidőben csináltam.    

Majdnem időgép – Zsolt Audió Mikulás parti 2012 képekben

Majdnem időgép – Zsolt Audió Mikulás parti 2012 képekben

 

 

 

 

 

 

 

 

 


%d blogger ezt szereti: