Egy hifis kalandjai a tárgyak világában

Mennyi az annyi, avagy decibelek a porondon

Mennyi az annyi, avagy decibelek a porondon

Nem tudom, ki találta ki, miszerint egy csöves watt ér annyit mint, mint egy tranzisztoros, ha meg triódás SE wattot rakjuk a mérleg egyik serpenyőjébe, akkor vagy négy tranzisztorosnyit kell a túloldalra dobni, hogy egálban legyenek. Persze nem mérve, hanem fülre. Marhaság, hiszen a watt az watt, de azért valami igazság dereng műszaki oldalról is, hiszen a kimenőtrafó, ha jó, szó szerint nagyot lendít egy csöves lendületességén. De hagyjuk a fenébe az egészet, ez nem több mint egy frappáns mondás.

Lótúrót. A történet úgy kezdődött, mint a penicilin felfedézése, tök véletlenül. Tök véletlenül nálam volt a Klonedo eleje és vége is, éppen üzemképesek is voltak, éppen nem volt semmiféle átépítési mániám és kölcsön sem voltak adva. Sőt semmilyen más erősítő nem volt nálam. Hangdobozból is szokatlanul szűkös volt a kínálat, az egy pár Heed Enigmán kívül semmilyen hifi számba vehető eszköz nem tartózkodott elérhető közelségben. Őszintén szólva egy hétig nem is drótoztam össze a hét wattos végfokot meg a 86 dB érzékenységű hangdobozt. Mert minek? Jó, az Obelisk Si sem egy erőgép, na de mégis 35 watt lakozik a kis dobozában, na de az alá jó szívvel nem mennék,  és elég bőszen lehet is tekergetni a hangerőszabályozóját. A Klonedo meg a százakárhány dB-es érzékenységű Zu Druiddal sem volt egy túl hangos üvöltőgép. Jó, az 12 ohmos impedanciájú, amit nem lehet ideálisan csatolni a végfok trafójának 8 meg 4 ohmos kimenetéhez, de akkor is.

De aztán muszáj volt. Jött b_t, mert szépen megkértem, hogy hozza már el egy kicsit a 47 Lab CD játszóját, mert annyi minden változott nálam, amióta utoljára halottam, hogy tényleg olyan jó-e, annyira tetszene, mit legutóbb. Hát annyira, de ez most nem az a történet, hanem hogy az Enigma és a Klonedo, az érzéketlen, rafináltan hajtogatott nyílású doboz, meg az alig teljesítményű triódás végfok, hát együtt nem csak hogy szólnak, hanem jól szólnak. Annyira elég jól, hogy muszáj volt  b_t-t megkérnem, mondja már meg, hogy megsüketültem, vagy ez így tényleg egy jó páros. Nos, bár nem fülorvos, de szerinte nem vagyok süket. Ezek után lelkesen hallgattunk még vagy egy órácskát zenét a 47 Lab-Klonedo-Heed Enigma láncon és hát felettébb kellemes időtöltés volt.

Na de most hogyan tovább? Hogy bízzak ezentúl a decibelekben meg a wattokban? Eddig csak helyeslően bólogattam, ha egy hifis fórumra érkezett újonc beírta, hogy akarok egy 300 wattos hangdobozt, jó lesz-e hozzá ez az erősítő, és az lett a válasz, hogy felejtsd el a wattokat, az érzékenység sokkal fontosabb, abból inkább kiderül, hogy mi elég és mi nem. Na de 86 dB? Papíron ez annyira kevés, mint mákosgubában  a heroin, ide izompacsirta megawattok kellenek, hogy legyen erő meg dinamika.

Hülye wattok. Hülye decibelek.




%d blogger ezt szereti: