Mások okossága – így szereljünk autóhifit

Az autóban hifizés nagyságrendekkel bonyolultabb, mint az otthoni hifizés. Minden szerelés ajtókárpittartó bolhák törésével jár, egy mélyközepet nem lehet csak úgy két centit odébb tenni az ajtóba tízezrekért megépített panelben, mint ahogy egy hangdobozt simán odébbhúzunk a zeneszobánkban. Na és a zajok. Otthon is lehet küzdeni a földeléssel, pláne, ha valamilyen kis kimenetű hangszedő jelét akarjuk hallhatóvá erősíteni, de mindez kismiska ahhoz képest, amekkora ordas nagy gerjedésekbe futhatunk a kocsiban. Aki olvasott már autóhifis fórumot, az tudja, minden huszadik beírás az, hogy figyuzzatok, bedobtam a rendszert a verdába, szól, mint atom, de néha olyan fura hangok vannak, és annál hangosabb, minél jobban pörög a motor. Na ilyenkor jön a válasz, hogy gratulálunk, jól fejlett generátorzajod van. A kérdés pedig menetrendszerű: na és azt hogy lehet megoldani? Leginkább úgy, hogy kiszedsz mindent és újra beépíted, csak rendesen.

Ez a rendesen, ez nem is olyan egyszerű feladat, de van néhány alapszabály. Az első szerzője igazi profi, aki magának és másoknak is komoly dolgokat épített. Ő ezt tanácsolja a generátorzaj ellen:

A generátorzaj Amti-nak is gond, ezért írok még néhány gondolatot ezzel kapcsolatban.
A generátorzaj földhurok esetén okoz gondot. A földhurok többféle eredetű is lehet. A leggyakoribb eset az, amikor az RCA jelkábel a táp(+12V) kábel mellett vagy közelében halad. Szélsőséges esetben néhány cm-nyi is elég a problémához. Elsősorban a kábelek fizikai közelségének megszüntetésével lehet ellene védekezni, ill. a „zavarvédett” csavart érpáras RCA és hangszórókábelekkel. Egyes esetekben az ún. „irányított” RCA kábel is segít.
A másik gyakori hiba (ami az elsőből következik) az alkalmazott eszközökben (fejegység, erősítő, antenna, DSP stb.) lévő földelési hiba. Gyakori probléma pl. a fejegység RCA kimenet fölfólia szakadása, amit egyszerű ellenállásmérővel ki lehet mérni. De lehet erősítő bemeneti föld hiba is, ill. rossz táp- föld is.
Ha egyenáramú potenciálkülönbség van a két összekötendő eszköz között, akkor szinte kötelező a gen. zaj megjelenése.

A másik nehéz dolog a megfelelő földelés. Erről így ír pdenes:

Távgyógyászat: nem igazán hiszek benne, főleg nem ebben a szituban, de próbálok néhány tanácsot adni.
– Az összes tünet, amit leírtál, tipikus földhurok probléma.
– A megoldás a földelési pontok helyes megválasztásában van. (Na ezt qrva nehéz látatlanul és „hallatlanul”)
– Soha ne vidd az RCA kábelt tápkábel közelébe! (Keresztezés esetleg, de 90 fokban)
– Ha az akkutól viszed a mínuszt is, akkor csavart érpárt kell képezni a tápkábelekből! (Min. 8 csavarás méterenként.) Egyébként nekünk még nem kellett ilyet alkalmaznunk, legalábbis nem zavarelhárítás miatt.
– További zavarcsillapítást érsz el, ha a hangszórókábellel ugyanezt a csavarást vagy kettőnél több ér esetén fonást alkalmazod.
– Ha többszörös árnyékolású az RCA kábel, akkor a külső árnyékot csak a forrásoldalon szab’ földelni!
– Az erősítő földelése nagyon kritikus, nem mindegy, hogy a pozitívhoz és az RCA-hoz képest milyen irányból halad az erősítőhöz! (Írtad, h az ülés alatti helyzetben forgatva az erősítőt, változott a zavarás is: azért mert a mozgatással változott a kábelek egymáshoz viszonyított helyzete is.) (Erre nincs ökölszabályos megoldás.)
– Nagyon fontos a jó kontakt MINDEN el. kötésnél, csatlakozónál.
– A fentebb leírtak egyaránt érvényesek generátor- és gyújtászaj esetén is. (A gen.zaj annál nagyobb, minél nagyobb a terhelés a generátoron.)
– Ha végképp nincs megoldás (ilyen nincs), akkor tüneti kezelésként „földhurok-felszakítót” használj, de ez minőségi romlást fog okozni sok szempontból.

Na és mi van, ha a földelés nem sikerül jól? Egy kicsi zaj, az nem túl nagy gond. Dehogynem, ráadásul például a fejegységek lelki és fizikai állapotára sincs jó hatással. Erről pedig gm Audio írt a fórumon nem kevés szarkazmussal, de nagyon is megfontolandó módon egy rendetlenkedő Pioneer RS 88II kapcsán:

Az a helyzet, hogy a bizti nem kezd el magától zajosodni, meg nem olvad ki csak úgy a fejegységben. Csodák pedig ebben az esetben nincsenek, annak mindig oka van, és az én tapasztalatom pedig az, hogy az esetek 70%-ában kapásból a slendrián beszerelés az oka, ami szvsz megbocsájtható egy user esetén, viszont kevésbé egy beszerelőműhely esetén. Szeretünk jó nagy erősítőket használni, de elfelejtjük, hogy már egy standard 400W-os táp esetén is 31-35A amper csordogál könnyedén, és ha nem elég a test egy erősítőnek, akkor keres magának, pl. a rádión keresztül. A legszebb az, amikor ennyi áramnak szükséges testet próbálunk meg egy feltágított 4/6-os csatlakozónak csúfolt valamin keresztül egy klasszul lefényezett karosszériához rögzíteni, a kedvencemmel, pl. facsavarral. Nem ismerjük a méretezés fogalmát, a stabil rögzítés fogalmát, az akkusarunál utálunk matatni, mert az amúgy is marha messze van az erősítőtől, meg nem is olyan lényeges, meg kurvára nem szeretjük a kezünket bemocskolni, ha már 4 éve nem találtunk okot rá hogy kinyissuk, azaz ott is imádunk hamar végezni, valahogy csak odagyömöszöljük azt a vezetéket; jó lesz az úgy alapon. A rádiónál sem szeretünk túl sokat időzni, ha nincs csatink, az nem baj, majd blankolunk a fogunkkal, faszán összesodorjuk, és ha a környéken találunk némi használt szigetelőszalagot, ami szerencsés esetben még ragad is egy kicsit, akkor eljő a kánaán, mert még szigetelünk is egy kicsit, de ha nem, az sem baj, akad némi remény arra is, hogy nem érnek össze a vezetékek. Azonban ha véletlen úgy hozza, hogy akad ott valami csati is, amit az előző tulaj nem vitt magával hirtelen felindulásból, amikor ezer forintot alkudtunk az autó árából, akkor azt egy könnyed, ámde annál hatásosabb módszerrel imádjuk kivégezni, amikor két lábbal toljuk be a rádiót a helyére, ahelyett, hogy rendberaknánk a vezetékeket mögötte.

A másik fő ok maga az autó, ami mellett szeretünk nagyvonalúan elmenni (főleg ha már nem is olyan fiatal). Nem szeretünk sokat bíbelődni vele, ha eddig jó volt, akkor miért ne viselné el azt a kis huncut plusz áramot, amivel leterheljük, nem érdekes az sem, hogy ugyanazt a testet használja motor, a generátor, ja és az a fránya önindító is, ami már alig fordul mert éppen 3 éve készülünk rá hogy megjavíttassuk, de e,j ráérünk arra még, mert csak megfordul az a motor; igaz, 300A szükséges már hozzá, de az sem érdekes, mert a motor meg a kaszni testelését a rozsdától már észre sem vesszük, tehát akkor az nem is kell. Egyszóval, szerintem is a Pioneerok biztosítéka a hibás:) meg azoké akik kitalálták végre hogy egyszerűbb kicserélni egy biztosítékot, ha baj van, mint szemétbe dobni egy készüléket, amiben csak a panelt vékonyították el, és pont egyszer sikerült is ellátnia a célját. De csak egyszer, mert azt nem lehetett javítani, csak egy jó nagy durung cinnel áthidalni, és legközelebb márkafüggetlenül éppen 60e-ért fagyott a tulaj arcára a mosoly:)

3 thoughts on “Mások okossága – így szereljünk autóhifit

  1. Sziasztok!

    Olyan fiatal ember elérhetőségét szeretném megkapni aki autóhifi szerelésben illetve hibafeltárásban jártas illetve profi!
    Előre is köszönöm!

  2. Sziasztok!

    Olyan illetőt keresnék aki autóhifi elektronikai hiba feltárására illetve javitására képes!
    Azért írom így mert eddig kb. 20 szerelőnél voltam de egyik sem tudta megmondani, hogy mi lehet a probléma!
    Előre is köszönöm!!

Hozzászólás:

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .