Otthoni hifi

A mesélő – Line Magnetic LM 215 CD játszó

Megváltozott a világ. Itt ácsorgok a Rákóczi téren, Audiolife Attilára és az ő kínai CD játszójára várok. A hátam mögött az apolitikussá vált vásárcsarnok, de előttem csinos, rendezett és életteli. Szépen öltözött fiatalok sietnek szép helyekre. Biztos szépeket is gondolnak. Én viszont nem tudom kiverni a fejemből a nem is oly távoli múltat, amikor érettségi után az MHSZ (be)szervezésében hetente kétszer muszáj volt morzézni tanulnom az egyik térre nyíló házban. Sose felejtem a kapulajat, talán negyven méter a villamosmegállótól, de amíg odaértem, négy-öt, meglehetősen változatos és néven nevezett szexuális aktusra való felajánlkozásosfelszólítást kaptam a tér akkori úrnőitől, a kurváktól, miközben a beton asztaloknál kártyázó stricik ádázan figyeltek. Nem, régen nem volt minden jobb.

És ez, a Line Magnetic 215-ös CD játszó beüzemelése után öt perccel még biztosabbnak tűnt. Régen nem volt minden jobb. Fura, nem fura, a CD ma éppen kihalóban levő formátum. Aki ma jó CD játszót épít, az vagy valami fura technikai fejlövést akar sikerre vinni, vagy irdatlanul megkéri az árát, hogy az alacsony darabszámokon is nyereséges legyen. Nem tudok ilyen statisztkiát, de megnézném, hogy hány DAC eladásra jut egy CD játszó eladás. Tízre? Húszra? Mert ugye még egy okos telefont is fel lehet javítani egy jó konverterrel, de ki pörget manapság ósdi ezüst korongokat?

A Line Magnteic 215 viszont technikailag is rendben van, az árcetlijétől sem kell szívinfarktust kapni. A külseje karakteres, a szürke kalapácslakk festés a régi nagy stúdiógépket idézi, a gombok kívánják az erőt, de pontosan járnak, a tálca finoman működik, a kijelző jól olvasható. Mérföldekkel veri a korábban nálam járt Jungson rettentőnagyvasat. A tetőt egyszerű leszedni, így az egy szem elektroncső könnyen cserélhető. Odabenn nincs nagy csoda. Balra egy kis trafó, középen a Sanyo mechanika, amit trükkös módon rugalmasan építettek be, minden elektronikát pedig egy L alakú nyákra szereltek. Attila adott hozzá rögtön három féle csövet, de már elfelejtetem milyet. Azt is mondta, hogy ami most benne van, az a legjobb szerinte, csak még bejáratós. Nekem is tetszett, hát nem is háborgattam amíg nálam volt.

Rugókon pihen a mechanika

Nem volt értelme. A Line Magnetic így volt jó. Beraktam egy lemezt és elmesélte. Másikat, és azt is elmesélte. A harmadikat, már estefelé, kisebb hangerőn eldúdolta, aztán volt torkaszakadtából elkiabálós korszaka is, amikor senki nem volt itthon, és a hangerő szabályzó valahogy meglódult. Mindegy mit csináltam vele, milyen zenével próbáltam, az eredmény nem változott. A Line Magnetic szépen elmesélte azt ami a lemezen volt. Nem gyúrt a tökéletes megjelenítésre, nem szólalt meg minden részlet, ha az ember nagyon figyelt, könnyen kiszúrhatott tökéletlenségeket, de minek kellett volna figyelni a hibákra? Ami szólt, az egy kerek egész történet volt, úgy ahogy az LM 215 gondolta.

Ismerős mechanika

És ügyesen gondolta. Azt hiszem rengetegen imádnák ezt a hangot, ezt az előadásmódot. A korai egydobozos Audio Note UK CD játszók is valami ilyesmit szerettek volna, csak sokkal drágábban, és kevésbé sikeresen. Na meg azok zárt dobozok, csövet cserélni bennük egy kis áthangolásért nem lehet, a Line Magneticben meg egy mozdulat. Valami ilyesmit csinálnak a zenével a klasszikus Micromegák is, de azoknál azért realistább ez a CD játszó.

Sikeres lesz? Külföldön nem kérdés, hogy az. Itthon? Félek nem. Annyira nem olcsó, hogy bekerüljön egy lézervégelgyengülésben kimúlt hifitorony CD játszó helyére. Sokaknak túl kínai lesz, pedig a Line Magnetic bőven hozza azt a színvonalat, amit az egyszemélyes garázsporjektekből túllépett angol meg német közepes méretű hifi cégek az ők meglehetősen jó ipari hátterükkel.

Kéne? Nem törtem fel érte azon nyomban a malacperselyt, de elgondolkoztam rajta. Az az igazság, hogy egy kicsit csőtúltengésem van, mostanában egy kicsit szikárabb, másképp felharmonizált hang a kedvencem. És erre mi van? Persze hogy most jönnek velem szembe az ilyen csöves jó vételek, mint a Tmp Ant sorozat, vagy ez a CD játszó. Ja, és megkérdezték, hogy Line Magnetic erősítő érdekelne próbára? Ki tudna erre nemet mondani?

7 thoughts on “A mesélő – Line Magnetic LM 215 CD játszó

  1. Háááát azt a mechanikát elég sok gagyi cuccban láttam már, meg a SANYO sem létezik, de attól még lehet jó 🙂

    1. Ó igen, ez a SANYO mechanika igazi meglepetés, olcsó, de jó. Rengetegen bányázták ki JVC sétálómagnókból, hogy megcsinálják a maguk 47 Lab futóművét, csodálatos irodalma van ennek a neten. Például itt: http://lampizator.eu/LAMPIZATOR/TRANSPORT/shigaraki/shigaraki.html A Linear Magneticben viszont érezhetően másképp szól, szimpla futóműként is, mint a 47 Lab, vagy a Sparkler. Nagyon érdekes és nagyon tudatos kombináció van az LM 215 dobozába zárva.

  2. Három cső volt hozzá: az egyik a gyári, ami valószínűleg Shuguang LM felirattal, a másik egy jugoszláv EI, a harmadik, amit betettem pedig egy PSVANE.

  3. Most már csak egyet áruljatok el, mert ezt sem itt sem Attilánál nem tudtam meg. Mennyi az annyi, és hol lehet hozzájutni?

    1. Az Audioworld-ös poszt alatt volt egy komment, ezt ajánlanám a figyelmedbe: “Némi közéredekű információ (remélem Audiolife nem orrol meg rám, hogy “kereskedelmi tevékenységet” folytatok itt): ha ezt a terméket felveszem a választékomba, mire ideszállítják, állambácsi jól megáfázza, megvámolja, ráteszem a szokásos szerény árrésemet, a vége 300 ezer lesz. Aki még most rendel az megspórolja nekem a készletezés költségét és kockázatát, így 270 lesz.
      OzAudio”

Hozzászólás:

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: