Az üzlet az üzlet
Kétségtelen, hogy a hifi kereskedelemnek nem ma éli az aranykorát. Hogy az mikor volt pontosan nehéz lenne megmondani pontosan. Minél idősebb valaki annál régebbre teszi. A nyolcvanas, hetvenes, netán a hatvanas évekre, aztán néhányan sóhajtozva álmodják vissza magukat azokon a csodálatos ötvenes évekbeli cuccokon, amik jó része persze a harmincas évekbeli kapcsolásokon alapszik, hogy ó, az milyen más világ volt…
Na igen, de pontosan mennyire más? Hát eléggé, pláne Nagy-Britanniában, pláne valamikor 1985 környékén. A Hifi News & Record Revievben találtam ezt a kis történetet, a kérdező Touraj Moghaddam, a Roksan Xerxes megalkotója, akinek éppen nagyon fut fel az üzlet, aki pedig ebben partner és válaszol, az Roger Macer, a Sound Organisation nevű hifi bolt főnőke, aki úgy adja el ezt a lemezjátszót, mint a cukrot.
Egyik nap megkérdeztem, hogy az ördögbe adsz el ennyi Xerxest?
Egyszerű -válaszolta- felhívok mindenkit, akiről tudom hogy Linn Sondekje van, és azt mondom nekik, ezt a cuccot hallaniuk kell. Ők meg eljönnek és megveszik!
Na és mi történik a Linnjeikkel?
Átveszem tőlük.
Na és mit csinálsz azzal a rengeteg Linnel? Gyűjtöd őket?
Nem, dehogy. Felhívom a Rega tulajokat és elmesélem, hogy remek használt Sondekjeim vannak a számukra…
Hát ezt papolom a kedvenc újautó-értékesítőimnek is: adatbázis, CRM… (Customer Relationship Management)
Nagyon jó! 🙂 🙂 🙂
Ezt nem is ismertem. Viszont el tudom hinni hogy tényleg Ãgy ment a dolog.
Biztos vagyok benne, És nagyon hányolom, hogy nálunk nem alakulhatott ki ez a fajta üzletmenet, kereskedői hozzáállás.
Azért van egy közös ismerősünk akinél működött ez nagyon sokáig és korlátozott körülmények között még most is. Éppen két éve számította be a 20 éves Regámat egy Xerxes-be. 🙂
De a többségnél ez tényleg nem ment itthon.